A tagállamok közötti nézeteltérések miatt nem került a júniusi uniós csúcs napirendjére, és ezért máris késedelmet szenved az EU Alapvető Jogok Ügynöksége. Brüsszeli diplomaták lapunknak elmondták: a doszszié visszakerült nagyköveti szintre, az előterjesztést számos kifogás érte. Az ellenkező tagországok - köztük a németek - számára nem világos, miként őrizhetik meg a hatáskörüket bel- és igazságügyi területen, és milyen viszonyba kerülne a tervezett EU-hivatal az emberjogi ügyekben (eddig) illetékesnek tartott Európa Tanáccsal (ET).

- Szégyen az EU-ra nézve, hogy képtelen megegyezni egy ilyen ügynökség létrehozásáról, amely az alapjogokat népszerűsítené, így tükrözve az EU-polgárok elvárásait - nyilatkozta Gál Kinga, az ügynökség európai parlamenti jelentéstevője. A fideszes politikus szerint elfogadhatatlan, ha a tagországok úgy döntenek, hogy kivonják az ügynökség hatálya alól a féltett bel- és igazságügyi területet.

Sokan a júliustól hivatalban lévő finn elnökségtől várják a holtpontról való elmozdulást. Franco Frattini illetékes EU-biztos szerint azonban még így sem valószínű, hogy a hivatal a jövő év elején megkezdheti működését. A legtöbben arra számítanak, hogy az ügynökség Bécsben, a jelenlegi Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja kibővítésével jön majd létre.

Magyar európai parlamenti képviselők attól tartanak, hogy az EU maradék alkupozícióját is elveszti a kisebbségi jogokat tekintve, ha Románia, majd később Szerbia csatlakozik az unióhoz. Márpedig az Alapvető Jogok Ügynöksége a tagállamokban zajló fejleményeket is nyomon követhetné. A minap például az Európai Parlament állásfoglalásban ítélte el Lengyelországot az ott érvényesülő rasszista, idegengyűlölő, antiszemita és homofób megnyilvánulások miatt. Ám Kazimierz Marcinkiewicz - időközben lemondott - kormányfő azzal söpörte le az asztalról a bírálatokat, hogy ő "jobban ismeri Lengyelországot, mint az EP-képviselők, és nincs tudomása ilyen megnyilvánulásokról".

Lévai Katalin EP-képviselő (MSZP) nemrég kezdeményezte, hogy hozzanak létre olyan emberjogi fórumot, amely Bulgária és Románia uniós csatlakozásáig is figyeli az emberi jogok érvényesülését - különös tekintettel az ember- és szervkereskedelemre, a szervezett bűnözésre, a kiskorúak helyzetére.