A budapesti Olimpiai Parkban tartott bő egyórás tüntetés célja az volt, hogy az Országgyűlés ne szavazza meg a kormány által ismertetett Új egyensúly program megszorító intézkedéseit.

A demonstrációt az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Liga Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma szervezte. Az eseményen az érdekvédelmi tömörülések képviselői tíz-tíz percben fejtették ki álláspontjukat a tervezett reformokról.

A Képviselői Irodaház melletti parkban szervezett tiltakozó akcióra tüntetők érkeztek egyebek mellett Békéscsabáról, Gyuláról, Debrecenből, Székesfehérvárról, Dunaújvárosból. A tér melletti rakparton több mint húsz autóbusz parkolt, amely a demonstráció résztvevőit szállította. A környező utcákban rendőr- és mentőautók sorakoztak, a tér melletti Képviselői Irodaházat pedig fém védőkordonnal kerítették körbe.

A tér több mint felét megtöltő tiltakozók felett egy 1956-os lyukas zászló mellett szakszervezeti lobogók lengtek, a léggömbök között "Sárga lapot a kormánynak!", "Kormányváltást!", "Dübörög a nyomor!", "Visszajövünk ősszel, vonjátok vissza most!" feliratú táblák voltak láthatók. A tömeg füttyszóval, kereplőkkel reagált akkor, amikor a szónokok a kormány vezetőinek nevét, illetve a megszorító intézkedéseket említették.

A munkásokat "sarcoló" kiigazító csomag visszavonására szólított fel 30 szakszervezet, illetve civil szervezet nevében a szombaton megrendezett budapesti demonstráción Gaskó István, a Liga Szakszervezet elnöke, aki arra figyelmeztette a kormányt, hogy ellenkező esetben folytatják a tiltakozást.

Az elnök felszólította a tüntetőket, hogy "mutassanak erőt és sárga lapot a kormánynak, hogy vonja vissza sanyargató intézkedéseit". Kónya Péter, a Liga alelnöke hangoztatta: a piros lapot már nem szeretnék felmutatni, az kiállítást jelentene. Pataki Péter, az MSZOSZ alelnöke is keményebb eszközök igénybevételét ígérte a szakszervezeti követelések elutasítása esetén.

Gaskó István a kiigazító csomag visszavonásra ítélt elemei között említette az energia árának "brutális emelését", az egészségügyi hozzájárulás 3 százalékos, a munkavállalók által fizetendő járulék 50 százalékos növelését. A szakszervezetek visszautasítják a 15 százalékos kulcsú áfa 5 százalékpontos növelését, a felnőttképzés adókedvezményének eltörlését, a kiegészítő önkormányzati pénztár adókedvezményének korlátozását.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szerint rossz mederben folyik a vita, mivel a költségvetés rendberakását célzó intézkedéseknek nincs olyan alternatívája, amely nem a munkavállalók megsarcolását jelenti.

Felhívta a figyelmet, hogy az állami támogatásban részesülő multinacionális vállalatok tízezer milliárd forintot vittek ki az országból. A stagnáló munkanélküliség miatt az sem igaz, hogy a támogatás fejében munkahelyeket teremtettek volna. Elfogadhatatlannak nevezte az intézkedéscsomagot, hangoztatva, hogy a kormány nem erre kapott felhatalmazást a választóktól.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek elnöke úgy vélte, hogy a parlament nem elfogadja a törvényeket, hanem azokat a kormány megszavaztatja, mint ahogy az érdekegyeztetés különböző szintjein is "áthajtotta".

Pataky Péter szerint jól sikerült a szombati tüntetés. A távirati irodának nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy a nagy hőség és a szervezésre jutó kevés idő ellenére sokan voltak, bár a résztvevők számát nem kívánta megbecsülni. "Egészen biztos vagyok benne, hogy változni fog a viszonyunk a kormányhoz, mégpedig én pozitív változást várok, vagyis azt, hogy a tárgyalások visszatérnek abba a mederbe, amiben az elmúlt négy évben tudtunk tárgyalni" - értékelte a tiltakozó akciót.

A párbeszéd lehetőségének keresését hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szombaton Tatán, amikor a Budapesten rendezett szakszervezeti tüntetésről kérdezték az újságírók. "Az Országos Egyeztető Tanácsban kell megvitatni a problémákat és megoldást keresni rájuk. Ezzel együtt keresni kell a párbeszéd lehetőségét, mert sokféle érdekből áll össze az ország helyzete, sokan elmondják véleményüket, ki az utcán, ki a tárgyalóteremben. A végén a kormánynak és a parlamentnek a kötelessége, hogy összeegyeztesse a részérdekeket a közösségi érdekekkel, a helyi dolgokat az országos tennivalókkal" - jelentette ki a kormányfő.

A szakszervezetek tüntetése ellenére az MSZP továbbra is támogatja a kormány Új egyensúly programját - mondta Nyakó István, az MSZP szóvivője az MTI-nek. Hangsúlyozta: az intézkedéscsomag a feltétele annak, hogy az ország gazdasági egyensúlya helyreálljon, így az Európai Uniótól kapott fejlesztési forrásokat Magyarország célszerűen tudja felhasználni, aminek munkahelyteremtő és jövedelemtermelő hatása lesz. "Senki nem gondolhatja komolyan, hogy egy párt jókedvében teszi azt, amit hitük szerint egy felelős politikai erőnek tennie kell" - fogalmazott.

Egyetért a szakszervezeti szövetségek demonstrációjával a Fidesz - mondta a párt szóvivője az MTI-nek. "Megértjük azokat az embereket, akik élve demokratikus és alkotmányos jogaikkal demonstrációkat, tüntetéseket szerveznek" - hangsúlyozta Szijjártó Péter, aki szerint a kormány által bejelentett megszorító csomag elviselhetetlen terhet jelentene az embereknek. Hangsúlyozta: továbbra is arra kérik a miniszterelnököt, vonja vissza a megszorító intézkedéscsomagot.

(MTI)