Az EBESZ Guantánamo bezárását követeli
Ezt tartalmazza az a jelentés, amelyet Anne-Marie Lizin belga szenátusi elnök készített, s amelyet pénteken, brüsszeli ülésszakának zárónapján fogadott el a parlamenti közgyűlés. Lizin asszony a testület különmegbízottja ebben az ügyben, akinek az amerikaiak megengedték, hogy idén márciusban a helyszínen folytasson vizsgálatot. Ezt követő sajtóértekezletén elismerte, hogy a bebörtönzöttek helyzete az utóbbi időben javult, s az amerikaiak a jelek szerint változtattak korábbi, külföldön sokat bírált kihallgatási módszereiken, méghozzá nem "szívjóságból", hanem mert kiderült, hogy a durvaság nem célravezető.
Lizin ennek ellenére a mostani közgyűlési ülésszakra készített, s el is fogadott jelentésében egyértelműen a börtön bezárását sürgette, s azt, hogy Bush amerikai elnök a lehető leggyorsabban jelentse be erre vonatkozó szándékát, s hozza nyilvánosságra ennek menetrendjét, melynek végpontja legkésőbb 2007 vége lehet. A dokumentum egyben azt is követeli, hogy az Egyesült Államok a lehető leggyorsabban kezdje meg a Guantánamóban őrzött foglyok (többségükben az afganisztáni hadjáratban elfogott, s az al-Kaida terrorszervezettel való kapcsolatokkal gyanúsított emberek) visszaszállítását saját hazájukba - de úgy, hogy olyan helyekre nem küldhetőek, ahol kínzás vagy embertelen bánásmód fenyegeti őket.
A parlamenti közgyűlés egyébként pénteken új elnököt választott: e tisztséget ezentúl a svéd Göran Lennmarker tölti be, aki az eddigi amerikai elnök, a két éve hivatalban lévő Alcee L. Hastings helyébe lép. A parlamenti közgyűlésen magyar delegáció is részt vett, Hárs Gábor MSZP-s képviselő vezetésével. Ő az MTI-nek nyilatkozva arról számolt be, hogy a nemzetközi szervezetek közül elsőként az EBESZ fogadta be tagjai sorába Európa legújabb, függetlenné váló államát, Montenegrót: a parlamenti közgyűlés erről szóló szavazásán teljes konszenzus volt a balkáni állam felvételéről.
Az EBESZ Montenegró csatlakozásával immár 56 európai, amerikai, illetve közép-ázsiai országot tömörít, s a kelet-nyugati párbeszéd egyik fórumaként szolgál. Parlamenti közgyűlése, amely mintegy 700 képviselőből áll, évente egyszer tanácskozik. (MTI)
