Trichet persze azt hangoztatta, hogy a kormányzótanács nem kötelezi el magát előre, a döntés az adatoktól függ. Leszögezte, jelenleg senki sem gondolja, hogy esetleg fél százalékponttal kellene emelni a kamatot. Az EKB úgy látja, hogy a fellendülés a gazdaság mind több szektorára terjed ki, s a globális gazdaság is jól teljesít. Igaz, ezt veszélyezteti a magas olajár, amely szerdán és csütörtökön újra a hordónkénti 75 dollárt ostromolta. Sőt Jim Rogers amerikai befektető azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy az ár száz dollár fölé ugorhat, és ott is maradhat, mert a nyersanyagok általános drágulásának folyamata még vagy tizenöt évig kitart. Trichet arról is beszélt, hogy az infláció jövőre is meghaladja az EKB által kívánatosnak tartott legfeljebb két százalékot.

Minthogy az amerikai jegybank nemrégiben mérsékeltebb hangot ütött meg a kamatról, az európai emelés eshetősége nyomban erősítette az eurót. Trichet megjegyzései után a közös valutát 1,2780 dolláron jegyezték - előtte 1,2720 körül járt az árfolyam. A dráguló olaj felfelé húzta az európai tőzsdeindexeket. Ezek a hatások érvényesültek a közép-európai régióban és így Magyarországon is. A forint az euróhoz képest meghúzott sáv közepén mozgott, néha a gyenge, néha az erős oldalon. Az euró árfolyama 281,50 és 283 forint között ingadozott.

Német elemzők azt hangoztatták, hogy az EKB akkor aggódik az infláció miatt, amikor az energiaárak és a jövőre beharangozott németországi áfaemelés nyilván erős hatást gyakorol az árakra. A német gazdaságkutató intézet, a DIW a héten azt írta elemzésében, hogy nem az olajár, hanem az EKB kamatpolitikája az eurózóna gazdasági növekedésére leselkedő legnagyobb veszély.