A határon túliak várnak
Markó Béla RMDSZ-elnök kolozsvári tudósítónknak elmondta: a szövetség számára egyelőre nem világos, hogy az intézményi átszervezések és a költségvetési megszorítások milyen mértékben érintenék a határon túli magyarságot. Kifejtette: egyetértenek azzal, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) kerüljön át a Miniszterelnöki Hivatalhoz, de hozzátette: - A HTMH jelentőségének csökkentésével, önállóságának elveszítésével nem tudunk egyetérteni. Az RMDSZ tudni szeretné, hogy mi lesz a közalapítványokkal, hogyan működik a továbbiakban a Szülőföld Alap, és mi történik a szaktárcáknál a határon túli ügyekkel foglalkozó osztályokkal.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke ezzel szemben elismerte, hogy a HTMH alkalmassága a jelenlegi körülmények között megkérdőjelezhető. Ugyanakkor úgy vélte, az erdélyi magyarságnak jóhiszeműen kell viszonyulnia a magyar kormány által javasolt változtatásokhoz, s meg kell próbálnia az új struktúrákat is tartalommal megtölteni. Takács közölte: a szövetséget beavatták a határon túli magyarságot érintő átszervezés kérdéseibe, és további konzultációkkal számolnak. Kifejezte reményét, hogy az RMDSZ-nek sikerül majd kedvezően befolyásolnia a folyamatot. A politikus higgadtságot sürgetett, és úgy vélekedett: az erdélyi magyarságnak alapvető érdeke, hogy partneri viszonyt alakítson ki a mindenkori magyar kormánynyal és annak intézményvezetőivel.
Gazda Zoltán, az RMDSZ politikai ellenlábasának számító MPSZ sepsiszéki vezetője azzal fenyegetőzött, hogy szervezete tiltakozásokat szervez, ha a magyar kormány a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikáján nem változtat. Közölte: szervezete a HTMH felszámolása miatt is tiltakozik.
Mivel a magyar-magyar viszony alakulása a múlt hét végi RMDSZ-kisparlament ülésén is téma volt, a véleményformálók többsége higgadtságra intette a magyarságot. A bukaresti Új Magyar Szó című napilap vezércikke szerint például a HTMH megszűnése a jelenlegi körülmények között "természetesnek tekinthető". Romániai elemzők azt hangoztatták, hogy az erdélyi magyarok most a konkrétumokat várják.
- Egyelőre nincs mit nyilatkoznom a magyar-magyar kapcsolatok intézményrendszerének bejelentett átalakításáról - válaszolta pozsonyi tudósítónk megkeresésére Bugár Béla. A Magyar Koalíció Pártjának elnöke így folytatta: - Gyurcsány Ferenc a határon túli magyar politikusokkal lezajlott legutóbbi budapesti találkozóján elveket és célokat fogalmazott meg, amelyekről a konkrétumok ismerete nélkül nem lehet felelős véleményt nyilvánítani. Ezért jelenleg arra várunk, hogy megküldjék a változtatások tervezetét, amelyet természetesen alaposan elemzünk, majd megtesszük észrevételeinket. Bízom abban, hogy nem ismétlődik meg az a helyzet, amikor rólunk, de nélkülünk döntöttek, vagyis nem állítanak kész helyzet elé bennünket, ahogy az nem is olyan régen már többször megtörtént - közölte a pártelnök.
Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke szerint a két jelenlegi magyar kormánypárt elveti az értékmegőrzés, a nemzeti együttérzés, a hagyományőrzés és a modernizmus egyensúlyát. - Ráadásul a készülő döntés mögött a kormányfő személyes sérelmi indítékai is meghúzódnak, mert Gyurcsány nem tudja feledni azt, hogy a 2004. novemberi MÁÉRT-tanácskozáson a határon túli magyar politikusoktól vereséget szenvedett. - Azóta igyekszik kiszorítani a magyarországi ellenzéket és a felelősséggel gondolkodó határon túli magyarokat, és helyettesíteni őket a gazdasági életből toborzott haszonlesőkkel és a civil szférából önkényesen kiválasztott, közjogilag illegitim szereplőkkel. Ennek az igyekezetnek a része a most bejelentett leépítés is - vélekedett Duray Miklós.
Kasza József vajdasági magyar pártvezető lapunk érdeklődését elhárította, és közölte, az adott ügyben egyelőre nem kíván nyilatkozni.
- Korai volna megítélni, hogy milyen hatással van a határon túli szervezetekre a magyar-magyar kapcsolatokat eddig koordináló intézményrendszer átalakítása - mondta moszkvai tudósítónknak Kovács Miklós. A Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének (KMKSZ) elnöke szerint a HTMH megszüntetése inkább a Budapest által meghirdetett racionalizálás-leépítés trendjébe illik bele, és kevésbé áll kapcsolatban a kormány határon túli magyarsággal kapcsolatos politikájának gyökeres megváltoztatásával. Kovács elmondta: nehéz vitatkozni azzal, hogy az átláthatóság növelésére, a támogatások elaprózódásának megakadályozására szükség van. Szerinte kérdéses, hogy ez megvalósul-e, vagy csak a politikai alapú támogatások elosztása zajlik ezentúl centralizáltabban. A KMKSZ elnöke ugyanakkor sajnálkozását fejezte ki, amiért az átalakításokról a magyar kormány nem tárgyalt a határon túliak képviselőivel.
