Titkosszolgálatok: három marad
Meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a három polgári és két katonai nemzetbiztonsági szolgálatot miként lehet három, hatékonyabban működő szervezetbe integrálni - egy tegnap megjelent kormányhatározat csupán ennyit tartalmaz, de hogy ez mely szervek megszüntetését vagy összeolvasztását jelenti, egyelőre nem tudni. Miután ebben a kérdésben csak az alapos szakmai előkészítés után születhet döntés, a részletekről Buzálné Szabó Mária, a Miniszterelnöki Hivatal keretében működő Nemzetbiztonsági Iroda vezetője sem kívánt többet mondani.
A variációk száma persze véges, ám arról, hogy a katonai és a polgári hírszerzést, illetve elhárítást vagy a két katonai és a háromból két polgári titkosszolgálatot vonnák-e össze - a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat minden esetben önálló szervezet maradna -, az irodavezető szerint korai lenne találgatásokba bocsátkozni.
Az integrációhoz szükséges törvénymódosítás előkészítése a kancelláriaminiszter és a honvédelmi miniszter feladata, s a javaslatot december végéig kell elkészíteniük. Buzálné tájékoztatása szerint a politikusokat a döntés előkészítésében egy az érintett szolgálatok vezetőiből és szakértőkből álló bizottság segíti majd. A minisztereknek ezzel párhuzamosan vizsgálniuk kell, hogy miként racionalizálhatják a titkosszolgálatok tevékenységét abban az esetben, ha nem lesz meg a nemzetbiztonsági törvény módosításához szükséges kétharmados parlamenti többség.
Arra a kérdésünkre, hogy kezdeményeznek-e egyeztetéseket a parlamenti pártokkal, az irodavezető csupán annyit mondott, hogy ez politikai döntés kérdése.
Az viszont bizonyos, hogy az ellenzék támogatása nélkül is van bizonyos változásokra lehetőség. Ilyen többek között az alaptevékenységet támogató funkciók és az apparátusok észszerűsítése.
A működési kiadásokat efféle intézkedésekkel is csökkenthetik, ám a szolgálatok működésének hatékonyságát az ilyen lépések nem javítanák - emelte ki Buzálné Szabó Mária. Az irodavezető szerint a tervezett integrációtól nemcsak a költségek lefaragását remélik, hanem ennél fontosabb cél, hogy a struktúrát a nemzetbiztonsági törvény elfogadása óta alapvetően megváltozott viszonyokhoz kívánják igazítani. A NATO-tagság, illetve az uniós csatlakozás a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatrendszerét is átalakította - jelentette ki az irodavezető -, s nemcsak a politikai környezet, hanem a lehetséges nemzetbiztonsági kockázatok köre is folyamatosan változik.
A kormányhatározat a titkosszolgálatok összevonása mellett tartalmazza azt is, hogy át kell tekinteni, miként integrálhatják a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatát (RSZVSZ) a Nemzetbiztonsági Hivatal szervezetébe. Így az RSZVSZ ugyancsak a kancelláriaminiszter felügyelete alá kerülne, ám ehhez az ugyancsak kétharmados rendőrségi törvényt is módosítani kell. (L. K.)