Retrobüfé és vallomások a megtorlásról
A múzeum fémborítású épületének homlokzatán Lenin ücsörög. Az épület másik oldalán egy fél vörös csillag jelzi az Emlékpontot, amely a Rákosi- és a Kádár-rendszer mindennapjait hivatott felidézni. Az intézményt egy régi iskola épületére építették rá, a kiállítótermek mellett tantermek, egy nyolcvanfős előadóterem, könyvesbolt, a teraszon pedig egy kávézó is helyet kapott.
A múzeumot a hódmezővásárhelyi önkormányzat saját pénzből alakította ki. Lázár János polgármester az építkezés végső költségét 600 és 700 millió forint közöttire becsüli, míg az intézmény fenntartása előreláthatólag évi 40 millió forintba kerül majd a városnak. Az ellenzék által többször vitatott beruházás létjogosultságát a polgármester kérdésünkre azzal magyarázta: a várost természeti látnivalók híján kulturális központtá szeretnék tenni. Reményeik szerint az Emlékpont - amellett, hogy mementóul szolgál és a diákok számára sajátos történelemórák megtartását teszi lehetővé - mind a hazai, mind a külföldi turistáknak látnivalót kínál. Lázár János megjegyezte: a vásárhelyi zsinagóga mellett két éve, a holokauszt 60. évfordulóján a zsidóság emlékére kialakított múzeumot eddig húszezren látogatták meg.
Miként a Holokauszt Múzeum, úgy az Emlékpont is a budapesti Terror Háza történészeinek és munkatársainak közreműködésével készült el, a kiállított anyagok döntő többsége azonban hódmezővásárhelyi. A kolhozosítás, a politikai megtorlás dokumentumai mellett bemutatják a szocialista üzemek mindennapjait és sikertermékeit, felcsendülnek régi táncdalslágerek, s egy retrobüfét is berendeztek.
Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója elmondta, mintegy százötven helybélit kértek föl arra, hogy elevenítse fel, miként élte meg a háború utáni helyreállítást, az 1956-os forradalom leverését, majd a gulyáskommunizmus éveit. A múzeum kiállítótermeiben a fotók, relikviák és interaktív vetítések mellett az interjúkból készített filmek is láthatók: a helybéliek megrázkódtatásaikról és örömeikről egyaránt vallanak.