Kis pálya, nagy foci
Pedig ez nem álom és nem is utópia. A svindli csupán annyi, hogy az első hallásra hihetetlen eredmény nem a Vác, az Újpest és a Fradi háromszögébe belesavanyodott felnőttek, hanem egy 13 év alatti amatőr kispályás fiúcsapat érdeme.
Bár az évente megrendezett Jetix Kids Cup hivatalosan nem vébé, a csapatokat itt mégis mindenki világbajnoki résztvevőként kezeli. Ez már azért sem nehéz, mert a müncheni olimpiai stadion már szinte karnyújtásnyira van az igazi, a hivatalos tornától. S bár igaz, hogy még ezt a távolságot is kilométerekben mérik, de eddigi története során a kispályás torna még sosem volt ennyire közel az élvonalhoz. Három éve Rotterdamban, két éve Párizsban rendezték meg, s akkor még csak a legjobb nyolcig menetelt a magyar csapat, most viszont az olaszok és az angolok legyőzésével csoportelsőként jutottak tovább. Ez azért is nagy szó, mert az utóbbiak gárdáját a Liverpool utánpótláscsapata alkotta.
- Egy meccset mindenképpen szerettem volna nyerni - árulja el Devecsery Péter, a szombathelyi csapat edzője, hiszen egy győzelem már a továbbjutást jelentette volna. De ennél is több lapult a Váci Mihály Általános Iskola futballosztályának tarsolyában: a japánokon például Gergó Péter aranygóljával lépnek tovább, pedig 1:0-ra még az ázsiaiak vezettek. Az elődöntőben viszont a németek szereznek gyors vezetést, s hiába fordít a magyar csapat, a bíró egy vitatott döntéssel egyenlítéshez juttatja a házigazdákat. S innen már nincs megállás, háromszor is rezeg a magyar háló, s a mieink végül már csak szépíteni tudnak, így alakul ki a 4:3-as végeredmény.
- Nekik lejtett a pálya - nyilatkozza egy profit is megszégyenítő magabiztossággal Markos Kristóf, majd azt is megkockáztatja, hogy lefizették a bírót. A hazai pálya előnye azonban kicsiben is éppoly fájdalmas, mint nagyban. A vereség után a szombathelyiek olyan kétségbeesett arccal bámulnak maguk elé, hogy azt még Klose is megirigyelhetné.
És nincs is olyan ordító különbség! Kispályán hatan játszanak, egy félidő tíz percig tart, döntetlen esetén a rendes játékidő után kétszer öt perc hosszabbítás következik, majd a büntetők. A taccsot viszont nem dobják, hanem akár a tekézők, gurítják. A négy pálya - ahol a fiú- és lánycsapatok szimultán játsszák a meccseket - elfér az igazi felén. Azonban ez a talpalatnyi föld is elegendő ahhoz, hogy a játék megmutassa valódi értékeit: látványos gólokat, körömpasszokat, finom bokamozdulatokat. Technikailag és fejben a magyar csapat a végső győzelemre is esélyes lenne, ám fizikailag itt is az európai erőfutball országai dominálnak. A brazilok, amerikaiak vagy japánok játékát elnézve is csak csettint az ember. A különbség csak annyi, hogy ők felnőttként is képesek így folytatni.
- Messze vagyunk a foci nagy centrumaitól - árulja el a titkot Devecsery -, és ez a földrajzi különbség előbb-utóbb a játékban is tükröződni fog: mentalitásban, fejlődésben, odaadásban. Hiszen amíg a nyugati focivilágban az edzőket is folyamatosan ellenőrzik szakmailag, nálunk minden a jól-rosszul képzett szakembereken múlik: ha az edző lusta, akkor ez előbb-utóbb a gyerekekre is átragad. A lemaradás pedig nem pótolható.
A harmadik helyért Brazíliával játszunk. A kánikula, a fáradtság és a csalódottság végül megteszi a hatását: simán kikapunk 3:0-ra. A Mátraderecskéről érkezett lányok még ennél is rosszabbul járnak, ők a hetedik helyért folyó csatában maradnak alul az amerikaiakkal szemben. Igaz, a forróság őket jobban megviselte, a kapuson kívül két mezőnyjátékos is rosszul lett a kánikulában.
A torna hangulatát ez sem befolyásolja: délután a pálya másik felén felállított nagyszínpadon már javában bömböl egy német rockegyüttes, távolabb pedig, akárcsak egy vidámparkban, halálközeli élményhez lehet jutni néhány terepjáró és egy akadálypálya segítségével. A vurstli és a foci keresztezéséből született tornára azonban nem lehet panasz, bár sört csak este lehet kapni, amikor egy teherautóra szerelt óriáskivetítőn látható: már a felnőtteké a pálya.
A kis tinédzsereknek még nem kell semmilyen pótszer a vereség vagy a győzelem elviseléséhez: a lefújás után pár perccel már mindenki a felfújható medencék körül pancsol. Aki kimaradna, azt slauggal hűtik a mindenre figyelő szervezők.
