Sérülékeny a bükki karsztvíz
Ötven százalékkal csökkentett vízdíjat számláz a miskolci vízmű a június 5. és 16. közötti időszakra annak a negyvenháromezer fogyasztónak, aki a város vízszennyezéssel érintett területén lakik. A díjkompenzáció mintegy 13-15 millió forintos bevételcsökkenést okoz a szolgáltatónak. További veszteséget jelent, hogy a vezetékes víz elszennyeződése után a város déli részét ellátó miskolc-tapolcai kút pótlására az Észak-Magyarországi Regionális Vízműtől vásárolja a vizet a Mivíz Kft., ez eddig mintegy 50 millió forintos többletköltséggel terhelte a társaság idei költségvetését - közölte Vojtilla László igazgató, aki szerint a rendszert legkorábban július második felében állítják vissza a bükki karszt vizére.
A több mint 3600 miskolci megbetegedését okozó vízszennyezés által felvetett legfontosabb kérdésekre csaknem egy hónappal az események után még mindig nem ismertek a válaszok. Pedig a történtek tisztázására több vizsgálat is indult. Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt nyomozást rendelt el a megyei főügyészség, a szennyezés körülményeinek tisztázására vizsgálatot indított a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, és tényfeltáró bizottságot hozott létre a városi önkormányzat is. Ez utóbbi - amelynek munkájában a tisztiorvosi szolgálat, a Miskolci Egyetem és a regionális vízügyi igazgatóság szakemberei is részt vettek - a napokban befejezte munkáját, és előzetes jelentését benyújtotta Káli Sándor polgármesternek.
A csaknem hatvanoldalas dokumentum azonban nem ad választ például olyan kérdésekre, hogy pontosan honnan került a város vizébe a hányással, hasmenéssel és elesettséggel járó, átlag háromnapos lefolyású betegséget előidéző fertőzés. Nem tudni azt sem, hogy megakadályozhatta volna a tömeges megbetegedést a vízmű, ha kellő időben hívják fel a város lakóinak figyelmét a fertőzés veszélyére?
A tényfeltáró bizottság jelentése nyomán csupán egyvalami tűnik biztosnak: a miskolci vízbázist alkotó bükki karszt sérülékenysége. Kádár Sándor, a bizottság elnöke ugyan fel-hívta arra a figyelmet, hogy június elején a szokatlanul intenzív csapadék hatására földalatti árhullám indult el a karsztokban, ami mindent magával sodort, ami útjába került. Két hét alatt 218 milliméter csapadék hullott a bükki karsztforrások 76 négyzetkilométeres vízgyűjtőjén, ami az éves átlag csaknem egyharmada. A Bükk hegységben 1958 óta nem volt ilyen rendkívüli esőzés.
A bükki karsztot számos potenciális szennyezés fenyegeti. Ezeket a hetvenes és a nyolcvanas években többször is öszszesítették, 2004-ben pedig az időközben történt a jogszabályi változások miatt az országosan meghirdetett vízbázisvédelmi program keretében újrakezdték a felmérést, ez a vizsgálat azonban pénzhiány miatt abbamaradt. A bizottság egyik javaslata szerint a szenynyező forrásokat újból fel kell térképezni, és a megfelelő védelemről mielőbb gondoskodni szükséges. A jelentés öt nagy kiterjedésű - egyenként 4-9 négyzetkilométernyi területű - potenciális szennyező helyet maga is megjelöl, ezek a következők: bükkszentlászlói Tatár-árok, miskolctapolcai Juhdöglő-völgy, és a répáshutai Balla-völgy három különböző helyszíne. A vízgyűjtő területen lakott területek, üdülő övezetek találhatók, ahonnan nagy mennyiségű szennyvíz szivároghat a talajba.
A miskolci polgármester elismerte: egyes szolgáltatók már korábban jelezték, hogy az elfogyasztott víz és az elszállított szennyvíz mennyisége között óriási a különbség, ami arra utal, hogy sokan átütötték a derítő gödrök alját, hogy minél kevesebbszer kelljen annak tartalmát elszállítani. A polgármesteri hivatal ezért a napokban vizsgálatot kezdeményez a szennyezők felderítésére.
Az ügy tanulságainak öszszegzésével azonban egyelőre várni kell a többi vizsgálat lezárásáig. A polgármester a napokban egy újabb vizsgálatot rendelt el annak tisztázására, hogy a városi vízműben elkövetett-e valaki olyan mulasztást, amiért megállapítható személyi felelősség. A bizonytalanságot jelzi a Mivíz tétovázása a tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatban. Június 8-án, amikor a víz szennyezettségéről az első laboreredmények megérkeztek, délelőtt csak az egyik helyi kereskedelmi rádiót értesítették, délután a városi tévéhez fordultak. A helyi média azonban csak az esti órákban kapott teljes körű tájékoztatást az ÁNTSZ-től, amely vízfogyasztási tilalmat rendelt el a főutcától délre eső területen. Az ügyészségi nyomozás részben azt is vizsgálja, hogy a rendelkezésre álló információk alapján megfelelő volt-e a lakosság tájékoztatása.
