Szabálytalanul szállt be az MFB a Transelektróba
A jogszabályoknak, a középtávú stratégiának és a tulajdonosi döntéseknek megfelelően vezette az állam fejlesztési hitelintézetét 2004-2005-ben Erős János - állapítja meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezérigazgatójának a Ganz Transelektro Villamossági (GTV) Rt. 42 százalékos részvénycsomagjának 2004 szeptemberi megvásárlása miatt azonban valószínűleg mégis magyarázkodnia kell. A számvevők szerint ugyanis a 4,9 milliárd forint tőkejuttatás időpontjában a Székely Péter vállalatbirodalmát vezető cég már két éve veszteséges volt, így nem felelt meg a program befektetési szabályzatának.
Nem kívánta kommentálni a GTV-üzletet értékelő ÁSZ- megállapításokat Őry-Kovács Katalin, az MFB szóvivője. Úgy tudjuk azonban, hogy a bank eljárást kezdeményezett a Magyar Könyvvizsgálók Kamarája (MKK) etikai bizottságánál a transelektrós cégek könyvvizsgálója, az Ernst & Young ellen. Álláspontja szerint ugyanis az MFB igazgatósága éppen a GTV-ről kedvező képet festő könyvvizsgálói jelentések alapján döntött a társaság tőkefinanszírozásáról, az pedig csak a közelmúltban derült ki az MFB számára, hogy a GTV gazdálkodása 2002 óta nem felel meg az elvárásoknak.
Az MFB befektetési szabályzata szerint kizárólag stabil gazdálkodású, növekedésre képes, pozitív jövedelmező kilátásokkal rendelkező, korábban is eredményes üzemi tevékenységű vállalatokat vehet fel tőkebefektetési programjába. Vagy legalábbis olyanokat, amelyek tulajdonosai vállalják a múltbéli veszteségek rendezését. Márpedig ez a leírás már 2004 őszén sem illett a Transelektro-csoportra.
Az ÁSZ megállapítása szerint a tőkejuttatási döntés időpontjában a GTV gazdálkodása nem volt stabil, üzemi eredménye 2002 és 2004 között veszteséget mutatott, teljes vagyonát zálogjog terhelte. Székely Péter akkori főtulajdonost azonban vállalatának veszélyt jelző pénzügyi mutatói sem tudták megakadályozni abban, hogy a tőkejuttatási program negyvenmilliárdos keretösszegéből majd ötmilliárd forintot lecsípjen a GTV számára.
Holott a cég hitelképességét meghatározó saját és jegyzett tőke aránya 2004 áprilisában 122,5 százalékról 87,2 százalékra esett vissza. A lejárt szállítói hitelek aránya pedig elérte a 71,5 százalékot. A Transelektro-csoport eladósodottsága 88 százalékos volt. A legbeszédesebb azonban az, hogy a GTV hiteltörlesztési kötelezettsége 2004-re 4,7 milliárd forint, azaz az MFB tőkejuttatásával lényegében megegyező összeg volt.
A gondokat valamelyest leplezhette, hogy az MFB beszállásakor a társaságnál már futott egy 2003-ban elindított és 2014-ig tartó reorganizációs program. Az ÁSZ jelentése szerint a bank befektetése megtérülésénél ennek számait vette figyelembe. Bár fellépése jogszabályba nem ütközött, kockázata meghaladta a "tisztán gazdasági racionális döntés kereteit". Emellett a transelektrós cégek összeomlásában az MFB szerepét menti, hogy a számvevők jelentése szerint a vállalatcsoport negyedéves jelentéseinek tartalma 2005 októberéig "nem tért el a tervezett számoktól olyan mértékben, amely intézkedést indokolt volna." Az MFB már novemberben megneszelhette a bajt. Néhány nappal a Ganz Transelektro Közlekedési Zrt. felszámolásáról szóló első nem jogerős bírói döntés megszületése előtt - azonnali és részletes tájékoztatást kért a Transelektrótól. Vezetői azonban hivatalosan csak 2006 januárjában ismerhették meg azokat az adatokat, amelyek a GTV, és akkor már a GTK közelgő csődhelyzetét jelezték. Az előbbi hárommilliárd, az utóbbi 2,8 milliárd forint veszteséggel zárta a 2005-ös évet.
Az ezt követően a Transelektro megmentésére megindult hitelezői és állami beavatkozás eddig látszólag nem járt sok sikerrel. A GTV összeomlását csupán az akadályozza meg, hogy a megvásárlására pályázó befektetők július 15-ig vállalták a felszámolási eljárások jogerőre emelkedését megakadályozó számlák fizetését. Ez lehetővé tette azt is, hogy a GTV részvénycsomagját a Vegyépszer-Közgép-Resonator befektető hármasnak elpasszoló MFB-nek ne kelljen beismernie: négymilliárd forintot vesztett a bolton.
