Élő szárnyasok a hosszú garatban?
Élő baromfik darálásáról adott hírt a szegedi Délmagyarország című lap tegnap, meg nem nevezett informátorokra hivatkozva. Az újság egy amatőr fotót is közölt, amelyen ugyan elmosódva, de látható, amint egy fémcsiga mögötti futószalagon baromfitetemek mellett élő állatok is ülnek. A csiga valószínűleg egy daráló garatjába viszi a futószalagon közeledő, a madárinfluenza fenyegetése miatt megsemmisítésre ítélt szárnyasokat.
Az ATEV Zrt. hódmezővásárhelyi igazgatója nem nyilatkozott a történtekről. Szigeti Sándor, Csongrád megye főállatorvosa a lap munkatársának pedig azt mondta: nem hiszi, hogy valóban élő állatokat daráltak volna le Hódmezővásárhelyen, szerinte valaki rossz hírét akarja kelteni az FVM tulajdonában álló vállalatnak.
A Népszabadságnak nyilatkozott Kiss Jenő, az ATEV Zrt. vezérigazgatója. Szerinte június 14-én az állatorvosok, miután a konténer tartalmát a fogadó garatba ürítették, valóban találtak az egyik beérkező szállítmányban hat, még élő szárnyast. Ezeket azonnal elfogták és elkábították. A vezérigazgató szerint, ha a fénykép valóban ott készült, akkor azon az elfogás előtti pillanatok láthatók. Kiss állítja: az élve darálás képtelenség, ugyanis az élő szárnyas a hosszú garatból kifelé menekülne.
- Ha mégis élő állatokat daráltak le a hódmezővásárhelyi telepen, akkor állatkínzás történt, ami miatt eljárást kell kezdeményezni a tettesek ellen - nyilatkozta lapunknak Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő és Természetbarát Közhasznú Egyesület vezetője. A természetvédő szerint könynyen hihető az ügy, hiszen uniós tagságunk ellenére ma is számos helyen balkáni körülmények között tartják, illetve pusztítják el az állatokat. Mindennapi tapasztalat, hogy a teherautók platóján órákon át szállítják víz és élelem nélkül a vágóhidakra a gazdasági haszonállatokat, és az ilyen szállítás mellett a sérülésük elkerülhetetlen. Seres Zoltán úgy látja, a nagyüzemi feldolgozókban döntően betartják azt az előírást, hogy az állatok életét csak az elkábításuk - gázosítás, elektromos sokkolás - után lehet kioltani. A kisebb feldolgozókban, illetve a házi feldolgozásnál azonban ma is előfordul, hogy a disznókat lefogják, majd szíven szúrják, illetve a marhákat bárddal, fejszével taglózzák le.
Gusztos Péter szabad demokrata országgyűlési képviselő tegnap az MTI-vel közölte: feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon, azt firtatva, hogy az eset nem ütközik-e a büntető törvénykönyv állatkínzást tiltó paragrafusába. A koalíciós képviselő interpellációt is intéz Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez az ügyben. Gusztos hangsúlyozta: tavaly ősszel Magyarország elfogadta az állat-egészségügyi világszervezet és az Európai Unió ajánlását a humánus leölés körülményeiről. Ennek az a lényege, hogy az állatokat gázzal kell elaltatni, és a tetemüket csak így lehet megsemmisíteni.
Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a Délmagyarországnak azt nyilatkozta: nem tudott az esetről, és ha bebizonyosodna, hogy nem az előírásoknak megfelelően jártak el az állatok megsemmisítésekor, akkor megállapítják a felelősséget, és eljárnak az elkövetők ellen.
Fölidézve a madárinfluenza elleni védekezés eseményeit, eddig sem volt titok, hogy nem tökéletesen történt a gázzal való altatás - három nap alatt több mint 300 ezer baromfit semmisítettek meg a bodoglári védőkörzetben. Közvetlenül az eseményeket követően több lapban - köztük a Népszabadságban is - megjelentek információk arról, hogy a sietség miatt a kacsák, libák egy része élve került a szállító kamionra, ahol egy részük egymás súlyától fulladt meg. Több termelő mobiltelefonnal videofelvételt készített az állatai összeszedéséről és elszállításáról. Bodogláron egy magát megnevezni nem kívánó termelő tudósítónknak is mutatott akkor felvételeket, amelyeken jól látszott, hogy a szárnyasok élve kerültek a szállító teherautóra, nem pusztultak el a gázban. Ez a termelő úgy nyilatkozott: társaival együtt csak akkor hozza nyilvánosságra az interneten az állatok elpusztításáról készült felvételeket, ha nem kapja meg az ígért határidőre a kártérítést. A történtek idején erről megjelent tudósításoknak semmiféle visszhangjuk nem volt.