Az 59 foglyot csak kisebb jelentőségű bűncselekményekkel vádolják, és röviddel hazaérkezésük után elengedik. Több csoportban utaznak Kabulba, s az egész folyamat pár hétig, talán két-három hétig tart - mondta a kormánybizottság elnöke Kabulban.

A kiszabadulásuk egy afgán kormányprogram részét alkotja, amely a Guantánamóban tartott összesen 96 afganisztáni illetőségű fogoly kiszabadítását célozza. Hamid Karzai afgán és George Bush amerikai elnök tavaly májusban állapodott meg abban, hogy az összes afgán foglyot repatriálják. A bizottság elnöke közölte azt is, hogy a hét végén szabadon engedtek mintegy harminc afgán foglyot a Kabul mellett lévő Bagram katonai támaszpontról is.

A belga szenátus elnöke Guantánamo bezárását sürgeti

A belga szenátus elnöke szerint az Egyesült Államoknak legkésőbb 2007 végén be kellene zárnia a  guantánamói fogolytábort, ahol terrorizmussal gyanúsított személyeket őriznek már évek óta. Anne-Marie Lizin asszony az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) parlamenti közgyűlésének jelentéstevője ebben az ügyben, s márciusban a helyszínen vizsgálhatta a tábor működését. A parlamenti közgyűlés mostani brüsszeli ülésszakára benyújtott jelentésében a belga szenátus elnöke azt is sürgeti, hogy az amerikaiak haladéktalanul hozzanak nyilvánosságra menetrendet a tábor bezárására.

Anne-Marie Lizin már tavaly is jelentést nyújtott be az EBESZ parlamenti közgyűléséhez ebben az ügyben, s abban szintén úgy foglalt állást, hogy a guantánamói börtönt fel kell számolni, mert nem túl hatékony a terrorizmus elleni küzdelemben, viszont rontja az Egyesült Államokról külföldön kialakult képet. A belga politikus úgy vélte, hogy a Kuba szigetén lévő amerikai fogolytábor nem a legrosszabb a világ különböző börtönei sorában. Ám az a gyakorlat, hogy az Afganisztánban elfogott, terrorizmussal gyanúsított személyeket itt gyűjtötték össze, "ha biztonsági okokból igazolható volt is annak idején, végül nem bizonyította hatékonyságát". Ugyanakkor fiatal muzulmánok egész generációjában hagy nyomot az Abu Graíb-i és a guantánamói börtönök léte, a foglyokkal kapcsolatos bánásmódról szóló hírek. Mindez pedig az al-Kaida és más szélsőséges szervezetek híveinek a számát gyarapítja - állapította meg már tavaly is a belga politikus.

(MTI)