Júliustól már büntetésre számíthat, aki nem kaszálta le gyomos területét. Június végével lejárt a törvény által biztosított türelmi idő. A múlt évhez hasonló eredményt akar elérni a Parlagfűmentes Magyarországért tárcaközi bizottság. Gólya Gellért, az agrártárca főosztályvezetője 2005-öt sikeresnek ítélte, mert a megelőző éveknél 22 százalékkal kevesebb allergén virágpor szállt a levegőben. Az idén szeretnék megismételni ezt a csökkenési dinamikát.

A gyomirtók több munkára készülhetnek, a gyombiológusok szerint az eddigi időjárás kedvezett a parlagfűnek. Míg a hűvös, csapadékos tavasz kissé lassította a kultúrnövények fejlődését, addig a parlagfű hamar lábra kapott. A csapadékos napok elmúltával a kaszálás felgyorsítása fontos lenne, a száraz idő miatt a virágzás a szokottnál hamarabb kezdődik, és minden valószínűség szerint a tavalyinál több növény ontja a magot. Július elsejétől a földhivatalok mezőgazdászai a Földmérési és Távérzékelési Intézettől (Fömi) kapott térképek segítségével ellenőrzik a veszélyeztetett területeket. Mikus Gábor, a Fömi agrármérnök szakértője elmondta, hogy e térképek távérzékeléses módszerekkel készülnek, s viszonylag pontosan kimutatják a gyomos helyeket. Így például, ha tudják, hogy egy, valamilyen ok miatt műveletlen tábla űrfelvételén gyomvegetáció található, akkor itt minden valószínűség szerint fellelhető a parlagfű is. (A mintegy 2,5 millió allergiás tüneteiért felelős parlagfű elleni védekezés legegyszerűbb módja a június végétől két-három alkalommal végzett kaszálás, esetleg a vegyszeres gyomirtás.)

A földhivatalok munkatársai az ellenőrzés során a GPS-készülékekkel pontosan meghatározzák a koordinátákat, s azonosítják a gyomirtást elmulasztókat. Ha a hatósági felszólítás eredménytelen marad, akkor a megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok elrendelik a közérdekű védekezést. A munka elvégzésére a vállalkozókkal már megkötötték a keretszerződéseket. A kényszerkaszáltatás költségeit a tulajdonosokon utólag behajtják. Húszezer forinttól kétmillióig terjedő pénzbüntetésre számíthatnak a mulasztók. Tavaly több mint hatezer esetben rendeltek el közérdekű védekezést, ebből hatvan esetben mezőgazdasági területen. Az ingatlanhasználók felszólításra többnyire elvégezték a gyommentesítést, és a fegyelem tovább javulhat, az összesen 218 millió forintos tavalyi bírság is kaszálásra serkenthet. A legtöbbet, több mint kétmilliót egy alföldi gazdán perlik. Az idén 1,08 milliárd van a tárcaközi bizottság kasszájában, ebből kell fedezni a közérdekű védekezések költségeit is.

A Balaton és a Tisza-tó teljes környezetében a tavakat körülölelő sávot parlagfűmentesen tartják az önkormányzatok a MÁV és a közútkezelő együttműködésével. 2006-ban már a Velencei-tó is a kiemelt körzetek közé kerül. A változás annyi, hogy a tavalyi 1,5 kilométer helyett az idén már két kilométeres lesz a kiemelten kezelt védett zóna.

A veszélyes gyom terjedésének egyik megújuló forrását egyébként az elhanyagolt közúti, vasúti, árvízvédelmi létesítmények adják. A MÁV 140 millió négyzetméter töltés parlagfű-mentesítéséért felelős. A vasúti területek megtisztítására 1,4 milliárdot fordítanak.