A Dnyeszteren túli terület feszültséggóc
A Dnyeszteren túli terület problémája - ellentétben a hasonló abháziai, dél-oszétiai kérdéssel - tisztán politikai jellegű, hiszen itt nincs csak ezen a területen élő nép - mondja az elnök. Nincs sem etnikai, sem vallási sajátossága, amelynek alapján elkülönülhetnének az ország többi részétől. Politikai jellegzetessége, amely rögvest a Szovjetunió szétesése után megmutatkozott: az érdekek, klánok harca. Oligarchák, érdekcsoportok bukkantak fel, amelyek Oroszországban, Moldovában, Ukrajnában, más európai régiókban gyökereztek. Ezt a területet a pénzmosás, az illegális fegyvergyártás és -kereskedelem, a csempészés (gyógyszerek, élelmiszer, csirkehús) és az embercsempészés, -kereskedelem jellemzi. Bizonyos köröknek, erőknek, embereknek szükségük van a Dnyeszteren túli terület problémájára. Ám a Dnyeszteren túli terület Moldova része volt, ma is az, és az is marad. Az Orosz Föderációval, Ukrajnával kötött alapszerződések elismerik Moldova 1991. január elsejei határait. Ugyanakkor ezt a konfliktust lehetne a fent említett hasonló jellegűek közül a legkönnyebben megoldani. Három ország politikai akarata kéne hozzá, az Orosz Föderációé, Ukrajnáé és Moldováé. Részünkről ez megvan, mert a végsőkig kitartunk az ország újraintegrálásáért. Az új ukrán vezetés megerősítette hasonló akaratát, amit a megoldásra kidolgozott úgynevezett Juscsenko-terv is jelez (amit Moldova teljes mértékben elfogad).
Demokratizáció. Juscsenko ukrán elnöknek a megoldásra vonatkozó terve három D köré épül: 1. demilitarizálás (orosz csapatok kivonása), 2. demokratizálás, 3. dekriminalizáció, a bűnelkövető struktúrák leszerelése.
Szomszédok. Ukrajnával nagyon jó a viszony az ottani változások után. Romániában a választások, Traian Basescu elnökként való fellépése tovább javított egyébként is normális kapcsolatainkon. Oroszországgal a viszonyunkat beárnyékolja a Dnyeszteren túli terület megoldatlan kérdése. Minél konstruktívabban vetjük fel a kérdést, annál sűrűbb hallgatásba ütközünk bizonyos orosz körök részéről. Az ok: sokáig ezen a területen akarnak maradni. Ami a térségben az Egyesült Államok állítólagos térnyerését illeti, ez fantáziálás.
NATO-bázisok. Nem lehetségesek, mert Moldova alkotmánya szerint semleges ország. Ugyanakkor együttműködnek a NATO-val a regionális biztonság megteremtésében. Putyin orosz elnök a napokban jelentette be, hogy a hazai demográfiai helyzet miatt ösztönzik állampolgáraik visszatérését Oroszországba. A Dnyeszteren túli területről az orosz állampolgárságúak, ha akarnak, térjenek vissza Oroszországba.
Gazdaság. 2001, a jelenlegi vezetés hivatalba lépése óta a fizetések 380, a nyugdíjak 500 százalékkal emelkedtek. A kultúrára-tudományra szánt öszszegek 4-6-szorosra nőttek. Ezzel együtt más országokhoz mérten az életszínvonal nem kielégítő. Törvények garantálják az üzleti szféra normális tevékenységét, csökkentik az adó jellegű befizetési kötelezettségeket, az európai normáknak megfelelő jogi biztonságot kínálnak a befektetőknek. Öt év alatt a GDP 44 százalékkal nőtt, idén eddig 6,2 százalékos bővülést értek el, ám ez még nem elég. Nagyon alacsonyról indultak, kezdetben elhibázták az 1998-tól 2000-ig tartó privatizációs szakaszt. Most már ehhez nem nyúlnak hozzá.
Kommunizmus. (Felmerül a kérdés, mivel Voronin a moldovai kommunisták elnöke is: összeegyeztethető mindez a piacgazdasággal, tőkével?) - A pártpolitika alapja a társadalmi egyenlőség. Nem a gazdagok, hanem a szegénység ellen harcolunk. Elismerjük a piacgazdaságot. Társadalmi igazságosságról, nem pedig szocializmusról, kommunizmusról beszélünk. A nép támogat bennünket, másodszor is nyertünk a választásokon.
