Szonda Ipsos: kormánypárti pontvesztések
Önkéntelenül adódik az összevetés az 1995 elején bevezetett Bokros-csomag időszakával, de a két esemény körülményei között számos eltérés van. A '94-es választást követő háromnegyed évben az akkori miniszterelnök rokonszenvpontszáma 70 pontról 55-re apadt. A meglepetésszerűen érkező gazdasági megszorítások következtében Horn Gyula egyetlen hónap alatt 11, Bokros Lajos 8 pontot veszített. A mostani gazdasági szükségdöntések nem érték váratlanul a közvéleményt. Ezek a körülmények valamivel kisebb mértékben rontottak a főszereplők megítélésén, mint a bő tíz évvel előttiekén. Akkortájt csak Bokros és Horn "vitte el a balhét", nekik esett számottevő mértékben a pontszámuk, a többi kormánypárti politikusé lényegében nem. Ezúttal viszont minden MSZP-s és SZDSZ-es politikusnak kisebb lett a rokonszenvmutatója.
Gyurcsány megítélésének romlása mögött kevésbé a politikai szimpátiák, sokkal inkább társadalmi-demográfiai tényezők húzódnak. Az átlagosnál nagyobb, 10 pontot meghaladó csökkenést regisztráltunk az aktív dolgozók, a nyugdíjas éveik előtt járók, az alapfokú és szakmunkás képzettségűek, valamint a kisebb-közepes városokban élők körében.
A listára két új miniszter is felkerült. Szekeres Imre belépője jobban sikerült, mint Molnár Lajosé. A honvédelmi miniszter korábbi politikai pályájának köszönhetően az emberek hat tizede számára ismert személyiség. Az egészségügyi tárca újdonsült vezetőjének a nevét még kevesen (minden negyedik választó) ismerik. A vállalt - az eddigi közvélemény-kutatási tapasztalatok szerint meglehetősen népszerűtlen - funkció be is pozicionálta Molnár Lajost, 38 pontos népszerűségi indexet ért el.