A gazdák abban bíznak, hogy az új kormány is folytatja a magtárépítés támogatását, ezért sok nyoma nincs annak, hogy az elmúlt évek búzafeleslegei láttán új növények termesztésére állnának rá. A repcén és a napraforgón kívül más energianövények nem is terjednek - pedig talán ez lenne az igazi kivezető út. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke véleménye szerint mindenképpen folytatni kell a magtárépítést, mert ha a gazdák az energianövények termesztésére kényszerülnek, akkor az alkoholnak szánt kukoricát és a bioüzemanyag-alapanyagot, a repcét is raktározni kell. A gabonatermelés és -értékesítés gondjai mellett már rövidebb távon is megjelenik a kukorica vevőjeként a szeszipar - mondta ugyanakkor a tanácskozáson Nagy András, a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács igazgatója.

A tapasztalatok szerint a jelenlegi növénytermesztési szerkezetet nem lehet átalakítani, a gazdák ugyanis minden újdonságtól tartanak. A tudományos szakmai körökben pedig közismert, hogy az évente átlagosan 12-13 millió tonnás hazai gabonaterméssel szemben a stagnáló fogyasztás mellett évente átlagosan ötmillió tonna gabonafelesleggel lehet számolni. Ebből a külkereskedők véleménye szerint általában 3,5 millió tonnát lehet exportálni, így átlagos évben 1-2, jobb termés esetén viszont 3-5 millió tonna gabonának nincs piaca.

A bioenergia-ipar fejlődése szempontjából fontos mérföldkő, hogy 2007. július elsejétől 4,4 százalékban kötelező bioetanolt keverni a benzin üzemanyagba, és ugyanezt a szintet 2008-tól el kell érni a biodízel és a dízel üzemanyag esetében is. Azokat az üzemanyagokat, amelyek nem tartalmaznak ilyen mértékű bekeverést, 8 százalékos többletadó terheli. Jelenleg erős a kereslet a bioetanol iránt, ami fejlesztéseket indukál, ezért 2008-2009-re már túlkínálattal lehet számolni - fontos lenne tehát a piac szabályozása a mezőgazdasági termelők érdekében is.

A bioetanol-gyártók megjelenése azonban felboríthatja az eddigi egyensúlyt, és az értékesítésben megelőzheti az intervenciós felvásárlást, vagy azzal egyenrangú felvevőpiaccá válhat. Számolni kell azzal is, hogy nem áll mindig biztosan elegendő hazai alapanyag a bioetanol-gyártók rendelkezésére. Továbbá drágítja az üzletet, hogy a kukorica tonnánként 101 eurós árával kell versenyezni. Az egyre növekvő belföldi igényeket a már meglévő két hazai üzem, a Győri Szeszgyár Rt. és a Hungrana Kft. képes kielégíteni, ezért az újonnan létesítendő üzemek által termelt mennyiséget exportpiacokon kell értékesíteni. Ezek után a szeszipari szakértők úgy vélik, amíg fennáll a jelenlegi intervenciós rendszer, addig évente félmillió tonna kukorica feldolgozásánál nagyobb bioetanol-gyártó kapacitást nem érdemes létrehozni.

Az üzemek létesítésénél fontos kérdés a bioetanol-gyártás energiamérlege is, mert a nagyüzemek hatékonyabban termelnek, a kicsik azonban szorosabban köthetők az állattenyésztéshez, ugyanis a keletkezett melléktermék eleségkiegészítőként használható.