Reform, Beckenbauer karjaiból
A keddi ülésnapon Merkel felteheti eddigi munkájára a koronát: ekkor döntenek a honatyák az egészségügyi reformról, s ennek eredményét előbb-utóbb mindenki megérzi majd a pénztárcáján. (A nagykoalíció egy egészségügyi alapot szeretne létrehozni, ide áramlanának a társadalombiztosítási járulékok, és még valahonnan, talán adókból, 20-30 milliárd euró. A jövőben a nyereségesen működő magán-egészségbiztosítóknak is nagyobb részt kellene vállalniuk a költségekből.) A kritikusok ugyan hangoztatják, hogy nemcsak a finanszírozással van baj, az egész rendszer rendkívül pazarlóan működik. Az orvosok számtalan teljesen felesleges vizsgálatot felírnak, hiszen ezért a kórházak külön pénzt kapnak, nagy a gyógyszerpazarlás és áttekinthetetlen a bürokrácia. A teljes rendszert kellene átalakítani, de most valószínűleg csak arra futja, hogy a bevételeket növeljék (ahelyett, hogy a kiadásokat próbálnák csökkenteni). Merkelnek nincs egyszerű dolga, a CDU és az SPD között pontosan az egészségügy átalakítása terén voltak a legnagyobb ellentétek. Ha létrejön a kompromisszum, az a kancellárnő személyes politikai sikerének tekinthető, ám nem biztos, hogy hosszú távon megoldja a problémákat.
Az elemzők azt még csak óvatosan pedzegetik, hogy egy sikeres vébészereplés javíthat-e a németek általános rossz hangulatán, hozzájárulhat-e ahhoz, hogy bátrabban költsék a pénzüket, és bátrabban vállalkozzanak. Az biztosnak tűnik, hogy a németek külföldi imázsa sokat javult, a német turisztikai szövetség felmérése szerint a vb-re idelátogatók 90 százaléka szeretne visszajönni és jobban megismerni az országot. A németek lelkesedése is napról napra nő, és mindenkit megfertőz: már alig van Berlinben olyan autó, amelyen ne lobogna a német zászló, birodalmi sassal vagy anélkül. Bár az utóbbi csak a hivatalos alkalmakra engedélyezett, most eltekintenek a szankcióktól. A sarki pékségben fekete-piros-aranysárga kötényben szolgálnak ki az eladók, a mobiltelefonokat forgalmazó bolt kirakatában "Büszkék vagyunk Németországra" felirat virít. A németeknél eddig szokatlan patriotizmus miatt mégsem aggódik senki: Gregor Gysi, a Baloldali Párt frakcióvezetője örül neki, hogy a fiatal generáció ilyen természetesen vállalja a hovatartozását, és még a Berlinben ülésező Zsidó Világkongreszszus vezetője, Israel Singer is úgy vélte: ez annak a jele, hogy Németország végre visszatér a normalitáshoz. A zászlók és a nemzeti színek sokak szerint egyszerűen "divatcikké" váltak, így nemigen kell tartani egy nacionalista hullámtól.
A bevándorlók integrációjában akár még segíthet is egy sikeres Németország-kép, hiszen ki szeretne egy önmagában állandóan kételkedő, panaszkodó néphez tartozni? Berlin főként törökök lakta negyedében a nyolc-tízéves gyerekek szaladgálnak német zászlóval, de a szimbólumok szerepét nem szabad túlértékelni. Hans-Christian Ströbele Zöld-képviselő nemrégen azzal az ötlettel állt elő, hogy legyen török változata a német himnusznak, de ezt éppen török politikustársai utasították el, mondván: munkalehetőségek és integráció kell, nem török himnusz.
A sarki kebabüzletet vezető Ibrahim távol tartja magát a politikától, de a futballtól nem: Németország világbajnok lesz - kurjongatja, miközben tölti a pitát. A kertben első osztályú lapos képernyőjű tévét állított fel, focinapokon szabadtéri grillpartit rendez. Minél tovább jutnak a németek, annál jobb - mondja talányos mosollyal. A keddi elődöntőre már az összes asztal foglalt.