Az óbudai önkormányzat ma döntött a Hajógyárisziget szabályozási tervéről, amelyet 26 igen és 3 nem szavazat ellenében fogadtak el.

A szabályozási terv a Hajógyári-szigetre tervezett nagyszabású beruházás kereteit adja meg, lényegében szórakoztatóipari és idegenforgalmi centrummá alakítva a jelenlegi terület jelentős részét. 320.000 négyzetméteren, azaz a Westend területénél kétszer nagyobb felületen tervezik kaszinó, konferenciaközpont és szállodák megépítését.

A tervet több civil szervezet és az időközben lemondott budapesti főépítész is bírálta.

Az önkormányzat annak ellenére fogadta el a tervet, hogy egy független szakértői cég májusban alátámasztotta a civil szervezetek aggályait, így a beruházás forgalomvonzó hatásának következményeit, a zöldterület csökkenését, a talajvízáramlásra gyakorolt káros hatásokat és azt, hogy mindez kedvezőtlenül érintheti a városképet – mutat rá a Védegylet közleménye.

A Védegylet az önkormányzat mai ülésén megismételte eddigi álláspontját, miszerint ellenzi a Hajógyári Sziget ilyen mértékű beépítését és kérték a kerületi szabályozási terv szeptemberig történő átdolgozását.

Eközben más civil szervezetek kezdeményezésére hetvenen tiltakoztak az önkormányzat épülete előtt. A tüntetők helyi népszavazást kiírását követelték az ügyben. Toplak Zoltán, a demonstráció egyik szervezője szerint azt szerették volna népszavazás tárgyává tenni, hogy lehessen-e a jelenleginél nagyobb beépítettség a szigeten.

"Egyetért-e Ön azzal, hogy az Óbudai (Hajógyári) szigetre elkészítendő Kerületi Szabályozási Terv a volt hajógyári területen a jelenleg fennálló beépítettségnél nagyobb beépíthetőséget, élővilágát és faállományának minőségét károsító, jelentős közúti többletforgalmat vonzó létesítmények megvalósítását ne engedélyezze?” – így hangzott a Szigetvédők Egyesületének kérdése, amit népszavazásra akartak bocsátani.

De az önkormányzati ülésen nem támogatták a civil szervezetek kezdeményezését.

Ezzel szemben elfogadták a kerületi rendezési tervet, amely korlátozott formában, de mégiscsak lehetővé tenné a beruházást. Várady Tibor, a Védegylet munkatársa a NOL-nak kifogásolta, hogy az önkormányzat semmit nem fogadott el a civil szakértők javaslataiból.

Az önkormányzati ülésen a civil népszavazási kezdeményezés helyett a szocialista frakció népszavazási javaslatát támogatták, amely szerint azt kérdik a lakosságtól, hogy támogatja-e a most elfogadott szabályozási tervet a szigetre.

A III. kerületi szocialista pártszervezet kiadott egy közleményt, eszerint "a szabályozási terv és a hozzá kapcsolódó támogatási szerződés a kerületi lakosok számára kifejezetten előnyös".

Mint írják, biztosak abban, hogy a választók - megismerve a részleteket - nem fogják elutasítani a képviselő-testület döntését, amely "a fejlődést, a közlekedés fejlesztését és munkahely teremtését összhangba hozza a környezet védelmével és élhető városi környezet igényével".

Azzal kapcsolatban, hogy mi lesz, ha a lakosság mégsem fogadja el a tervet, az ülésen több képviselő azt állította, hogy a lakossági elutasítás esetén duplájára nőhet a terület beépíthetősége.

Tarlós István (független) polgármester korábban rámutatott: jogilagtisztázni kell, hogy ha az új szabályozás nem lép életbe, akkorszeptemberben "visszaáll-e" az eredeti szabályozási terv, ami nagyobbbeépítési lehetőséget tenne lehetővé a beruházó számára.

Kajner Péter, az Élőlánc Magyarországért képviselője a NOL-nak elmondta, hogy a jogi helyzet alapos ismeretében állítható, hogy hamis az az érvelés, hogy duplájára nőne a sziget beépíthetősége.

Az elutasított lakossági kérdés kapcsán Toplak Zoltán közölte: miutánaz önkormányzat nem fogadta el a civilek által megfogalmazott és aberuházás sorsát teljesen egyértelműen a voksolás tárgyává tevőnépszavazási kérdést, ezért az ügyet jogi útra terelik.

Várady Tibor, a Védegylet munkatársa a NOL-nak elmondta, hogy most valóban tisztázni kell, hogy pontosan mi lesz, ha a lakosság az önkormányzat által kezdeményezett népszavazási kérdésre nemmel voksol.

Kajner hozzátette, hogy nem érti, miért nem fogadta el az önkormányzat a lakosság népszavazási kezdeményezését.

A Tarlós István az ülésen - mint korábban is - felhívta figyelmet, hogy az érintett területet nem az önkormányzat adta el, hanem az állam, az ÁPV Rt.

A korábban állami tulajdonban levő területet az ÁPV Rt. adta el 2003-ban, a tranzakciót már az Állami Számvevőszék is kifogásolta, a közelmúltban pedig a Budapesti Rendőrfőkapitányság kezdett nyomozást az ügyben.

(forrás: MTI, NOL)