Hétfőtől az élőállat, a növények, a hűtött és fagyasztott termékek kivételével a vámőrség a határon nem végzi el az unióba érkező áruk vámkezelését, ha azokat nem Magyarországon kívánják forgalomba hozni. Az intézkedéssel a már ipari nagyüzemi méretekben zajló importáfacsalásoknak kívánja elejét venni a VPOP.

Az utóbbi hónapokban több büntetőeljárás is indult olyan kereskedők és speditőrök ellen, akik Magyarországon vámoltatták el a döntően távol-keleti eredetű árujukat, az importáfát azonban nem fizették meg utána, mivel azt nem hazánkban hozzák forgalomba. Az árut azonban végül csak papíron vitték ki az országból, ténylegesen az importáfa utólagos megfizetése nélkül itt értékesítették.

Már a parlament asztalán fekszik az a törvénymódosító javaslat, amely - a fenti és hasonló esetek megelőzése érdekében - adóbiztosíték letételére kötelezné azokat a szállítmányozókat, akik Magyarországon vámkezeltetik árujukat, itt fizetik meg utána a vámot, de egy másik uniós tagállamban kívánják azt forgalomba hozni, s ott fizetik meg utána az importáfát is. A jövőben az ilyen áruk tulajdonosainak a vámkezeléstől számított 30 napon belül igazolniuk kell, hogy az itt vámkezelt árujuk elhagyta az ország területét, ellenkező esetben a vámőrség Magyarországon kereskedelmi forgalomba helyezett áruként kezeli a szállítmányt, és beszedi utána az importáfát.

Mózs Elek, a VPOP bevételi főigazgatója azt mondta: adataik szerint a kereskedők már készülnek a törvénymódosítást követő időkre. Egyesek hatalmas mennyiségű árut rendeltek Kínából, bízva abban, hogy még az adóbiztosíték-rendszer bevezetése előtt feltölthetik a raktáraikat. Ezt kívánja megelőzni a vámőrség. A pénzügyőrség kimutatásai szerint az elmúlt év első öt hónapjáról annyi már biztosan megállapítható: 7,5 milliárd forint importáfa sorsáról nincsenek megbízható adatok. Magyarországon nem fizették be - mondván: máshol hozzák forgalomba az árut -, de a bűnügyi információk arra utalnak, hogy a megjelölt célállomáson már meg sem jelent az áru, áfát nem fizettek utána.

Hétfőtől a határvámhivatalok a romlékony termékek kivételével csak árutovábbítást végeznek. A vámőrség kijelölheti a fuvarozónak azt a vámhivatalt, ahol a vámkezelést elvégzik, sőt azt is előírhatja számára, milyen útvonalon szállítsa oda az áruját. A vámkezelést végző belterületi vámhivatalok ellenőrzik majd, hogy az áru küldője és címzettje létező társaság-e. Miután az importáfa-csalók gyakran nagy forgalmú, neves cégeket jelölnek meg címzettként, gyanús esetekben - például, ha valaki egy elektronikai vállalatóriás címére sok ezer női alsót vámkezeltetne - felhívják a címzettet, tud-e a kérdéses szállítmányról.

Az uniós belföldi forgalomba helyezett, de más ország piacaira szánt árut a vámőrség a jövőben "el is kíséri" a határig. A magas kockázatot jelentő termékeket (távol-keleti textilárukat) a vámőrség szemmel tartja majd.