A magyar miniszterelnök a hasonló frankfurti rendezvény után a City elemzői közösségének tartott zárt körű előadáson is ismertette a program egyes pontjait.

Az előadás után, az MTI-nek a bevételi és a kiadási oldali intézkedések rendszeres elemzői bírálatára vonatkozó kérdésére Gyurcsány Ferenc azt mondta: az idén 50-50 százalék az intézkedési csomag bevételi és kiadási megoszlása, jövőre pedig 60-40 százalékra módosul az arány a bevételi oldal javára.

A miniszterelnök szerint az egyensúlyi program részleteinek nem kellő pontosságú ismeretéből is fakadhatnak azok az elemzői bírálatok, amelyek szerint a költségvetési csomag túlságosan a bevételnövelésre támaszkodik a kiadások csökkentése helyett. Hozzátette: a nagy állami költségtételek közül az állam működtetésére fordított kiadásokban a kormány "egészen radikális" lépéseket tesz: 2008-ra, mire a program kifejlődik, évente több mint 100 milliárd forint lesz a megtakarítás ebben a tételben.
Gyurcsány Ferenc kijelentette ugyanakkor, hogy "nyugdíjat, családtámogatást nem vágunk vissza". A vita a szociális kiadásokról zajlik, ugyanis (a piac) ebben a kategóriában várt volna olyan intézkedéseket, amelyeket a kormány nem fog megtenni. Ha a csomagban "benne lett volna a 13. havi nyugdíj elvétele, semmi baj nem lett volna" - fogalmazott a miniszterelnök.

A Standard & Poor's hitelminősítő által az egyensúlyi intézkedések bejelentésének szinte másnapján végrehajtott szuverén adósi visszaminősítésről Gyurcsány Ferenc azt mondta: az "nem a csomag miatt történt ... az egy korábban meghozott döntés volt, amelyet nem akartak az új kormány megalakulása előtt közzétenni".

Az S&P nemrég az addigi "A mínusz"-ról a már csak közepes befektetői "BBB plusz"-ra rontotta a hosszú futamú magyar szuverén adóskockázati besorolást, amelyen ráadásul fennhagyta a további leminősítést valószínűsítő negatív kilátást.

A forint árfolyamára Gyurcsány Ferenc szerint elsősorban külső tényezők - köztük a szlovákiai események, a törökországi kamatemelés és az amerikai kamatemelési várakozások - hatnak. A feltörekvő piacok egésze hatalmas kihívásokkal néz szembe, és kétségtelen, hogy nem a legkedvezőbbek a külső feltételek a magyar kormányprogramhoz - mondta a miniszterelnök.

A londoni rendezvényen - amelyen a miniszterelnök szerint a meghívottak körében értékelések nem, csak kérdések hangzottak el - felmerült az eurócsatlakozás időpontja is. Az MTI kérdésére, hogy megerősítette-e a 2010-es csatlakozási céldátumot, a miniszterelnök azt mondta: az euró 2010-es "bevezethetőségének" feltételeiről beszélt, mert "Litvánia után nem lehet konkrétabban fogalmazni".

Gyurcsány Ferenc ezzel arra utalt, hogy jóllehet Litvánia 2007 januárjában be akart lépni az euróövezetbe, ezt az inflációs referenciaérték alig néhány százalékpontos túllépése miatt elutasították.

Akkori londoni elemzések szerint a litván csatlakozással kapcsolatos elutasító döntés erőteljes és egyértelmű jelzés volt arra, hogy az euróövezet az új tagjelöltekkel szemben jóval nagyobb szigorral fogja érvényesíteni a maastrichti feltételrendszert, mint az alapító országok estében.

Arra a felvetésre, miszerint londoni befektetési házak elemzéseiben visszatérő elem, hogy a 2010-es euróbevezetési céldátum hivatalos halasztása hitelesebbé tenné a költségvetési csomagtervet, Gyurcsány Ferenc azt mondta: erre az a válasza, hogy 2008-ra készen kell lenni az euró bevezetésére. Hozzátette: az egyensúly nem az euró miatt, hanem az ország gazdasága miatt fontos.

(MTI)