A taláros testület öt szavazattal három ellenében minősítette alkotmányellenesnek a különleges katonai bizottságnak nevezett testületeket, megállapítva, hogy az ilyen perek megrendezését nem engedélyezi sem az amerikai jog, sem a harmadik genfi egyezmény. (A testület elnöke, John Roberts távol tartotta magát az ügytől, mivel tavaly, még szövetségi fellebbviteli bíróként egyszer már állást foglalt az ügyben, a kormány álláspontját támogatva.)

A legfelsőbb bírák konkrétan egy 36 éves jemeni fogoly, Szálem Ahmed Hamdán ügyében hozták meg iránymutató döntésüket, megváltoztatva a fővárosi szövetségi fellebbviteli bíróság tavalyi határozatát.

A 2001-ben Afganisztánban elfogott jemeni férfi ügyét kulcsfontosságúnak tekintették, mivel olyan vitatott kérdéseket érint, mint az, hogy meddig terjed az igazságszolgáltatás hatásköre a terrorizmus elleni háború körülményei között, ezt a hatáskört korlátozhatja-e a végrehajtó hatalom és a kongresszus, csökkenthetők-e az egyén szabadságjogai, fogva tarthatók-e személyek a jog biztosította védelem nélkül, felfüggeszthető-e a hadifoglyok jogállását szabályozó genfi egyezmények hatálya az "törvénytelen ellenséges harcos" kategóriába sorolt személyek esetében. A legfelsőbb bírák csak a perek jogszerűségét vizsgálták, és nem szóltak arról, hogy a guantánamói létesítményt be kell-e zárni.

Hamdán volt az egyike annak a tíz guantánamói fogolynak, akiket katonai bizottság elé állítottak. Az illető elismerte, hogy Oszama bin Ladennek, az al-Kaida terrorhálózat vezérének a testőre és sofőrje volt, de tagadta, hogy bármi köze lenne a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrortámadásokhoz.

Bush elnök 2001. november 13-án rendelte el, hogy az elfogott külföldi terroristák fölött különleges katonai bizottságok ítélkezzenek. A kormány azzal érvelt, hogy ezt lehetővé teszi a 2001. szeptember 14-én hozott, az elnöki hatalmat a terrorizmus elleni harc céljára bővítő kongresszusi határozat, a katonai igazságszolgáltatást szabályzó törvény és az elnököt a fegyveres erők főparancsnokként megillető hatáskör.

A vád szerint Hamdán fegyvert és lőszert szállított Afganisztánban az al-Kaida és a tálibok harcosainak, s elkísérte bin Ladent útjaira, aki a kiképzőtáborokban az Egyesült Államok elleni "szent háborúra", erőszakcselekmények elkövetésére buzdító beszédeket mondott.

Hamdán képviselője, Neal K. Katyal jogászprofesszor segítségével 2004-ben keresetben támadta meg fogva tartásának törvényességét. A kormány ezt követően emelt vádat ellene összeesküvés címén és indította el a pert. 2004 novemberében egy amerikai kerületi bíróság elrendelte a guantánamói per leállítását addig, amíg egy kompetens bíróság tisztázza, hogy Hamdán törvénytelen ellenséges harcosnak számít-e vagy hadifogolynak a genfi egyezmények értelmében.

A fővárosi szövetségi fellebbviteli bíróság tavaly júliusban ezt a döntést felülbírálva megállapította, hogy a genfi konvenció nem vonatkozik az al-Kaida tagjaira, a különleges katonai bizottságok megalakítása pedig kongresszusi jóváhagyáson nyugszik. A szövetségi legfelsőbb bíróság tavaly ősszel vállalta az ügy megvizsgálását. Jelenleg 450 külföldit őriznek a haditengerészeti támaszponton létrehozott táborban.

Bush elnök első nyilatkozatában közölte, hogy tiszteletben tartja a döntést, és a kongresszussal együttműködve keresi a megoldást. Az állásfoglalás ugyanis nem azt jelenti, hogy a gyilkosokat szabadon kell engedni. "Az amerikai nép biztonságát sosem fogom kockára tenni" - hangoztatta. John Warner szenátor, a katonai bizottság elnöke közölte: a törvényhozás azon lesz, hogy mihamarabb megteremtsék a terroristák perbe fogására módot adó jogi keretet.

(MTI)