Kiemelte: a szövetség kételyeit fogalmazza meg a tekintetben, hogy vajon a kiadáscsökkentéssel és bevétel növekedéssel egyidejűleg valóban megvalósulnak-e a strukturális, az ellátó rendszereket érintő reformok. A szövetség megítélése szerint az államháztartási deficitet az államháztartás átfogó átalakítása, az egészségügy, az oktatás, az önkormányzati rendszer megreformálása után lehet tartósan alacsony szinten tartani.

Erdei Tamás szerint nyilvánvaló, hogy a megszorító lépések rövid távon a GDP növekedésének lassulásával, a munkanélküliség  növekedésével járhatnak, és egyértelmű az, hogy az infláció  megemelkedik az intézkedések hatására. Azt azonban be kellene mutatnia a kormánynak, hogyan kívánja a strukturális reformokat végrehajtani, hogy az intézkedések hatására milyen új  egyensúlyhelyzet alakul ki az országban és azt is, hogy az  adóemelések után hosszabb távon milyen "normális adórendszer" lép életbe - tette hozzá.

A bankok az őket érintő intézkedések közül nem kifogásolják a 4 százalékos szolidaritási adó bevezetését, valamint a 20 százalékos kamat- és árfolyamnyereség adót, nem értenek egyet azonban bevezetésük időpontjával - mondta Erdei  Tamás és Nyers Rezső főtitkár. A szolidaritási adó szeptemberi kivetését a bankokra azért tartják elfogadhatatlannak, mert ezzel egy időben még a 2005-2006-ban érvényben lévő banki különadó fizetésére is kötelezettek. A kamat- és árfolyamnyereség-adó előrehozatala szeptember 1-jére pedig technikailag megoldhatatlan feladat elé állítja a hitelintézeteket - derült ki.

Egyértelműen elutasítják ugyanakkor a bankok az állami  kamattámogatások közvetítéséért rájuk kirótt 20 százalékos járadékot, amit diszkriminatívnak tartanak, és ha a parlament elfogadja, készek jogi eszközökkel is fellépni ellene. "Minden erkölcsi alapunk megvan ahhoz, hogy visszautasítsuk" - mondta Erdei Tamás.

(forrás: MTI)