Óriás gát és óriás medúzák
A változást a monumentális vízi erőmű idézte elő, ami még nem üzemel teljes kapacitással, de veszélyes ökológiai hatásai már kezdenek mutatkozni. A gát tározói csapdába ejtik az ökoszisztéma táplálékbázisát képező növényi planktonokat, emiatt várhatóan évi egymillió tonnával esik vissza a terület éves halhozama. A tajvani Tengerbiológiai Egyetem kutatócsoportja azonban már 1998-tól rendszeresen figyeli a terület ökológiai állapotát. A tározók 2003-as feltöltése után alig két hónappal a fitoplanktonok drámai csökkenését regisztrálták.
A fotoszintetizáló növényi egysejtűek szén-dioxidot kötnek meg, majd víz és napfény segítségével szerves anyaggá alakítják, amellyel eltartják a rájuk épülő táplálékláncot. A kutatók a víz szén-dioxid-megkötő képességét mérték. Ott, ahol ez az érték magas, sok a fitoplankton és sok a hal. Három éve augusztusban még 114 000 négyzetkilométer volt ilyen rendkívül termékeny terület, ami a tározók megtöltése után 86 százalékkal, mindössze 16 000 négyzetkilométerre zsugorodott.
A problémát valószínűleg az okozza, hogy kevés víz érkezik a folyóból a tengerbe. A növényi egysejtűeknek nyáron kellene sok édesvíz ahhoz, hogy fenntartsák az óriási szervesanyag-termelést, pont akkor, amikor a gazdálkodóknak is szükségük van rá az öntözéshez. Nyáron tehát visszatartják, az esős évszakban pedig szabadon engedik a folyót, ekkor azonban a planktonoknak már semmit nem ér a zuhany.
A csökkenő vízmennyiséggel együtt a tengert elérő üledék is felére csökkent, és megváltozott az összetétele. Emiatt eltűntek az egészséges élővizek védjegyének tekinthető szilíciumigényes kovaalgák.
Helyettük az ostoros egysejtűek kerültek túlsúlyba, amelyek kimerítik a víz oxigénkészletét, egyes fajaik pedig a halakra veszélyes mérgeket termelnek. A legnagyobb probléma azonban, hogy nem elég táplálóak, így nem képesek kiváltani a kovaalgákat a táplálékláncban. A becslések szerint a világ legjövedelmezőbb halászterületének hozama évi egymillió tonnával esik majd vissza emiatt, miközben az akár 200 kilósra is megnövő óriás medúzák vígan szaporodnak.
A Jangce folyón további fél tucat gátat irányoztak elő, amelyek 100 százalékkal növelik majd a tározókapacitást.
A kovaalgák
A kovaalgák csaknem valamennyi édesvízben a fő szervesanyag-termelők közé tartoznak. Sejtfalukra kívülről két félből álló kovapáncél (szilícium-dioixid) rakódik, melyek közül az egyik fél kicsit kisebb, így pont úgy záródik, mint egy aprócska doboz alja és teteje. Ez a héj miniüvegházként veszi körül a sejtet. Az elhalt kovaalgák vázaiból létrejött kovaföldet a szűrőberendezésektől a dinamiton át a fogkrémekig számtalan termékben használják.
