Tájékozódjunk! - ajánlják a szerzők, de gyorsan és hatékonyan, mert ha időt veszítünk, a fákat nem tudjuk megmenteni. A Mielőtt odaláncolod magad című védegyletes könyv szerint bátran menjünk a fűrészes emberekhez, és kérdezzük meg, kinek a felhatalmazása alapján vágják a fákat. (Lehetőleg persze többen menjünk.) Közterületi fák kivágását ugyanis harminc nappal korábban a település jegyzőjénél kell bejelenteni.

A fairtás megelőzésének legjobb módszere, ha figyeljük, hogy mi történik a környezetünkben. Mindig tudjuk, hogy a település irányítói miféle rendezési tervekkel állnak elő. Ezek a legritkábban szólnak zöldfelületek létesítéséről, inkább irodaházak, bevásárlóközpontok, utak létrehozására készülnek. Ha égbekiáltóan környezetellenes a cél, népszavazást kezdeményezhetünk.

Léteznek nem jogi eljárások - ezek a klasszikus aktivista-módszerek: a nyilvánosság informálása, aláírásgyűjtés, szervezetek alapítása. A nyomásgyakorlás gyakori és látványos megoldása a demonstráció, illetve a megfelelő alkalmakkor bevetett polgári engedetlenség. Utóbbi a végső eszköz, amit be lehet vetni. A szerzők szerint erre csak akkor kerüljön sor, ha valóban igazunk van, s nagy valószínűséggel növekszik a felénk irányuló figyelem és szimpátia. Amennyiben nincs igazunk, az egész csak bohóckodásnak tűnhet. Fához láncolással tiltakozhatunk illegális építkezések ellen, vagy ha jogilag nekünk van igazunk, de a hatóságok ellenünk döntenek. Lényeges, hogy maradjunk erőszakmentesek, de pontosan tudjuk elmondani, hogy miért láncoltuk magunkat a fa törzséhez.

A könyvnek legfeljebb az ötöde foglalkozik az amatőr zöldharcosok felkészítésével, a döntő része a zöldfelületek fontosságáról szól. Megtudhatjuk, hogy minden egyes földlakó évente átlagosan mintegy félmillió tonna légszennyező anyagot bocsát ki. Csupán az általunk közvetve vagy közvetlenül termelt szén-dioxid elnyelésére fejenként 70-80 fára lenne szükség. Egy kisebb erdőre. Ehhez képest Budapesten egy-egy emberre 14,4 négyzetméternyi zöld terület jut. Egy város akkor tekinthető élhetőnek, ha a negyede zöldfelület. Budapesten ez az arány 14,5 százalék.

Épeszű embernek nem kell magyarázni, hogy mit jelentenek az erdők, a ligetek. A többiek kezéből pedig vegyük ki a fűrészt és adjuk a kezébe ezt a könyvet.