Kibányászná a magyar jogból az aranyrészvényt az EU
Az aranyrészvények rendszerének felszámolására szólította fel Magyarországot az Európai Bizottság. Az unió kormánya szerint ugyanis a szavazatelsőbbséget biztosító speciális állami részvények korlátozzák a tőke szabad áramlását, az EU egyik alapszabadságát. Az unió a privatizációs törvény módosítására hívta fel a magyar kormányt, és ezzel a második fázisába lép a hazánkkal szemben indított szabálysértési eljárás.
Az EU bizottsága nehezményezi, hogy Magyarország az EU-csatlakozási tárgyalások során vállalta ugyan a privatizációs törvény módosítását, de ez a taggá válás óta elakadt. Brüszszel azt is felrója hazánknak: még tavaly is vezettek be az aranyrészvénnyel járó különleges jogokat (a Hungexpo privatizációja során). A probléma harmincegy privatizált céget érint az élelmiszeripartól (Pick, Herz) a bankszektorig (OTP) terjedően. A legtöbb aranyrészvényes cég az energiaszektorban található, a különleges jogosítványokat biztosító részesedések többségét éppen ezért a gazdasági tárca kezeli. Az aranyrészvény segítségével az állam megvétózhat olyan, stratégiai jelentőségűnek tartott döntéseket, mint például a feltőkésítés, a fúzió vagy a cég felszámolása - ezzel is indokolták, hogy stratégiai fontosságú cégekben az állam élt a különleges részvény létrehozásának lehetőségével.
Kóka János gazdasági miniszter az uniós felszólításra reagálva csak annyit közölt: vizsgálják a megoldást. Szerinte Magyarország pozíciója világos, hiszen a közszolgáltatásoknál elsősorban a fogyasztók és a magyar piac védelme érdekében ragaszkodik az aranyrészvényhez. Hozzátette, hogy néhány héten belül kialakítják a hivatalos magyar álláspontot a kérdésről.
A magyar kormánynak két hónapon belül kell válaszolnia a bizottság felvetéseire, ha Brüsszel nem elégedett, úgy az Európai Bírósághoz fordulhat. A bírósági eljárás azonban évekig tarthat - így az aranyrészvények még egy megszüntetésre kötelező határozat esetén is jó darabig maradhatnak.
