A látképet hoszszú évtizedeken át a hét, "Sztálin-háznak" becézett felhőkarcoló határozta meg - köztük a legmagasabb, 240 méteres, a Lomonoszov Egyetem épülete -, ám a város hármas körgyűrűje köré tervezett hatvan toronyház jelentősen megváltoztatja a város arculatát.

Igaz, Moszkvában az elmúlt tíz évben is sok toronyház nőtt ki a földből. Például a Gazprom 140 méter magas központi épülete a város déli részén vagy a száz métert meghaladó lakóházak Nyugat-Moszkvában és a már említett egyetem közelében lévő magyar nagykövetség tőszomszédságában. Nem is beszélve a 2004 végén elkészült - stílusában afféle modern "Sztálin-házat" idéző -, 120 ezer négyzetméteres összterületű Triumph Palace-ról, amely 264 méterrel tornyosul Észak-Moszkva fölé. A Moszkva-Citybe tervezett, 340 méter magas - kínai részvétellel, 500 millió dollárból felépülő - Föderáció komplexum jövő évre tervezett befejezéséig ez a lakóház a kontinens legmagasabb épülete. (Az antennájával együtt 537 méteres Osztankinói tv-torony külön kategóriában fut.)

A városvezetés toronyházak iránti lelkesedését azonban nem osztja mindenki. A moszkvai "digger-mozgalom" szerint Moszkva felszíne teherbírásának határához ért. A megapolisz talajviszonyait, metróval, föld alatti objektumokkal terhelt "alvilágát" vizsgáló csoport vezetője, Vagyim Mihajlov az épületek összeomlásától tart, különösen a város északnyugati körzetében, amelynek határán áll a Triumph Palace is.

- A toronyházak legfeljebb Délkelet-Ázsiában vagy Afrikában jelentenek presztízst, nem Európában - nyilatkozta a Rosszija televíziónak Mihail Moszkvin-Tarhanov. A városi törvényhozás képviselője szerint 200 méter fölé nem az észszerűség, hanem az ambíció emeli az épületeket. A főpolgármester ugyanakkor támogatja a nagyra törő projekteket, igaz, Jurij Luzskov ellenzi, hogy a történelmi városrészekben is toronyházak magasodjanak.

A fejlesztésre azonban szükség van, Moszkvában 200 ezer ember vár lakásra, márpedig a tervezett tornyok 5-7 millió négyzetméter lakóteret biztosítanának Moszkva további terjeszkedése nélkül. Felmérések szerint a moszkvaiak 7 százaléka szívesen lakna felhőkarcolókban, és a többség nem utasítja el az ilyen épületek látványát. Mindezzel együtt azonban elkerülhetetlen, hogy az ezer négyzetkilométeres Moszkva tovább terjeszkedjen. A körgyűrűn kívül újabb és újabb települések kapcsolódnak a városhoz, ám a lakótelepekhez szükséges területek elhódítása elé a külvárosi házak lebontását ellenző tulajdonosok emelnek akadályt. Ennek ellenére Moszkva másfél tucat környező kistelepülés részleges vagy teljes elbontását tervezi 2015-ig.

Bár a történelmi negyedek védelmet élveznek, ez nem jelenti, hogy a régi Moszkva idegenkedett volna a hivalkodóan magas tornyoktól. III. Iván - Novgorod és Tver legyőzője - 1504-ben rendelt harangtornyot Bon Friazin olasz építésztől. A Kremlben felhúzott 60 méteres toronnyal kelt versenyre ötven évvel később a Vörös téren álló, 61 méteres Vaszilij Blazsennij-székesegyház, amelyet Rettegett Iván állíttatott fel Kazany elfoglalásának tiszteletére. Végül mégis a harangtorony nyert, miután Borisz Godunov 1603-ban 81 méteresre emeltette.

Magasépületek a Moszkva folyó partján