A brüsszeli bizottság úgy véli, hogy a törvény indokolatlanul korlátozza a tőke szabad áramlását és a letelepedéshez való jogot, mivel szavazatelsőbbségi részvények, aranyrészvények révén az államot különleges jogokkal ruházza fel harmincegy privatizált társaságban.

Ha Magyarország nem ad kielégítő választ erre két hónapon belül, a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.

Az uniós csatlakozási tárgyalások során Magyarország vállalta, hogy az uniós joggal való összhang érdekében csatlakozásáig módosítja a privatizációs törvényt. 2004 tavaszán ilyen értelmű javaslatot terjesztettek elő és tárgyaltak a magyar országgyűlésben. Úgy tűnik azonban, hogy ez a folyamat megrekedt, áll a témáról Brüsszelben kiadott uniós közleményben.

A törvény szerint a szavazatelsőbbségi részvények - az aranyrészvények - lehetővé teszik, hogy az érintett privatizált társaságok közgyűlésén az állam megvétózzon stratégiai jelentőségű igazgatási döntéseket. Ilyen döntések például azok, amelyek a cég alaptőkéjének megváltoztatásával, cégek egyesítésével, felvásárlásával vagy a cég felszámolásával kapcsolatosak.

Az államot kezdettől fogva felruházták az ipar főbb ágazataiban tevékenykedő társaságokra vonatkozó efféle különleges jogokkal. A törvényt a csatlakozás óta is alkalmazzák, sőt még 2005-ben is vezettek be újabb különleges jogokat.

Ezek a különleges jogok ellentétesek a szabad tőkeáramlás és a letelepedés uniós szabadságjogaival, mivel alkalmasak arra, hogy a többi tagállam társaságait elriasszák a szóban forgó társaságokba való befektetéstől – állítja az Európai Bizottság.

A kérdés gazdaságilag jelentős ágazatokat érint. A szóban forgó társaságok sokféle iparágból kerülnek ki, így van köztük élelmiszeripari (szalámigyártó és paprikatermelő), gyógyszeripari, kézműipari (porcelángyártó), pénzügyi szolgáltató (bank), távközlési, energetikai és hadiipari cég. Ezek a társaságok együttvéve a magyar tőzsde piaci tőkeerejének nagy részét magukban foglalják, áll a közleményben.

Kóka kivizsgáltatja

Vizsgáljuk a megoldást – reagált Kóka János. A gazdasági tárca vezetője kifejtette: Magyarország pozíciója világos. A közszolgáltatásoknál elsősorban a fogyasztók és a magyar piac védelme érdekében ragaszkodik az aranyrészvényhez.

"Amúgy kormánytagként és liberális politikusként egyaránt mondhatom, hogy a magántulajdon mellett állunk, azaz csak olyan mértékben kívánjuk a jogainkat alkalamazni amennyire az aranyrészvény bevezetéséhez annak idején fűződő érdekeink megmaradtak" - mondta a miniszter.

Hozzátette, hogy néhány héten belül kialakítják az álláspontjukat a kérdésben.

(forrás: MTI)