Az új kormányzati struktúrában közvetlenül a kancelláriaminiszter alá besorolt szakállamtitkár felügyeli a határon túli magyarok ügyét. A kormány álláspontja szerint ezzel nem gyengül, hanem erősödik a határon túli magyarok ügyének képviselete. Szilvásy György kancelláriaminiszter mellett Gémesi Ferenc szakállamtitkár felügyeli majd a területet, a főosztály vezetőjét még nem nevezték meg.

Entz Géza, akit Antall József miniszterelnök bízott meg a határon túli magyarság ügyeinek vitelével, 1990 és 1992 között politikai államtitkárként tevékenykedett a MeH-ben, majd a vezetése alatt megalakuló HTMH elnöke lett 1994-ig.

Antall József koncepciója az volt, hogy a határon túli magyarsággal kapcsolatos ágazati ügyek egy helyen, a kormányfő közvetlen irányítása alatt álló MeH-ben legyenek. Entz Géza szerint a területnek ma is a MeH-ben lenne a helye, de megfelelő súllyal. Főosztályként "az ügy politikailag (...) súlyát veszti", így nem érvényesíthető a kormánypolitika - figyelmeztetett. Hozzátette: meghatározó még az is, hogy a kormányfő személyesen mennyire elkötelezett és milyenek az ismeretei.

Az Illyés, az Új Kézfogás és az Apáczai közalapítvány jövőjéről szólva úgy vélte, nem az a kérdés, milyen szervezeti keretet között biztosítják a forrásokat, hanem az: van-e stratégia? Véleménye szerint sodródás figyelhető meg Antall József óta, a határon túli magyarok ügye gyakran alárendelődött a belpolitikának.

Lábody László, aki 1997-ig vezette a HTMH-t, és jelenleg az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumi elnökeként tevékenykedik, az MTI-nek korábban "szigorúan magánemberként" kifejtette, hogy jó megoldásnak találná, ha a jövőben a határon túli magyarok ügye a MeH-hez kerülne, ahogy 1990 és 1992 között volt. A kormányzati koordinációt hatékonyabban lehet művelni a MeH égisze alatt, mint egy "ég és föld között lebegő" önálló intézményben - mutatott rá a régi-új struktúra előnyére.

Szabó Tibor, aki a Fidesz-kormány idején, 1998 szeptembere és 2002 májusa között elnökölte a HTMH-t, úgy értékelte, hogy a hivatal a Magyar Állandó Értekezlet, valamint a közalapítványok mellett az elmúlt 15 évben kialakult intézményrendszer része. Szerinte a HTMH a magyar közigazgatás határon túliakat érintő ügyeiben gyakorlatilag koordinációs feladatokat látott el. A HTMH megszüntetése helyett inkább az említett intézményrendszert kellene megerősíteni, hogy hatékonyabban működhessen. Ez annál is inkább fontos lenne, mert az Európai Unióban új lehetőségek adódnak, ám az ottani rendszerekhez a kompatibilitást is meg kell teremteni - tette hozzá. Szerinte a támogatási rendszer átalakítását mindenképpen el kéne végezni, azzal a céllal, hogy a támogatások és a segélyek helyett a fejlesztést szolgáló forrásokat nyújthassanak. A magyar közigazgatáson belül kell tehát egy megerősített egység, "amilyen egy megerősített HTMH lehet". A MeH-ben létrejövő, alacsonyabb közigazgatási szintű főosztály nem lesz képes ezt a koordinációt ellátni - figyelmeztetett. Kitért arra is, hogy a közalapítványi rendszer átalakítását nem csak a sok átfedés és az "esetlegességek" indokolják, hanem az is, hogy az uniós fejlesztési források elnyerése érdekében ahhoz kell igazítani a magyarországi támogatási rendszert.

Bálint-Pataki József, aki 2002 júniusától három évig állt a HTMH élén, eörömtelinek tartja, hogy a határon túli magyarok ügye újra a MeH-be kerül. A kérdés számára az, lesz-e ugyanakkora súlya, mint 1990-92 között volt? Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt másfél évtizedben változtak a feladatok is. Ennek kapcsán úgy vélte: ha a három közalapítvány jobban tudna működni más formában, akkor érdemes lenne a jelenlegi rendszeren változtatni. Mint mondta, örülne annak is, ha nem csökkennének a határon túlra szánt források.

Komlós Attila, a HTMH jelenlegi, utolsó elnöke, aki január 1-je tölti be hivatalát, elmondta, "szerencsés és előrevivő dolognak" tartja, hogy a határon túli magyarok ügye a MeH-be kerül be. Kérdésesnek mondta ugyanakkor, hogy a hivatal által eddig ellátott "bonyolult és összetett feladatsort" egy főosztály keretében hogyan oldják meg. Arra a kérdésre, tudta-e januárban, hogy HTMH-elnöki munkája fél évre szól, azt mondta: "erre egyáltalán nem számítottam". Más sem számított arra, hogy a "dolog ilyen fordulatot vesz" - mondta, hozzátéve: ez persze nem jelenti azt, hogy a változtatásból nem születhet valami jó. (MTI)