Az áfa a koalíciós vita kulcsa
Immáron negyedszer konzultáltak az Országos Érdekegyeztető Tanács tegnapi plenáris ülésén az Új egyensúly program részeként bejelentett megszorító intézkedésekről a kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselői. Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára ugyan bejelentette, hogy a szociális partnerek több javaslata is teljesíthető, a szakszervezetek azonban bekeményítettek, s közölték, nem fogadják el azokat az indítványokat, amelyek a munkavállalókra jelentős terheket rónak. Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke úgy fogalmazott: gondolja meg a kormány a visszavonás lehetőségét, ellenkező esetben ugyanis konfliktusra számíthat. A szakszervezetek július 7-re demonstrációt terveznek a Parlament elé a megszorító intézkedések ellen, erről csütörtökön döntenek a helyzet értékelése után.
Bár a kormány próbált engedményeket tenni. Katona Tamás az ülésen tegnap bejelentette: a kabinet "megfontolja" a szociális partnerek javaslatát, hogy az áfakulcsok egységesítése helyett mindkét fő kulcsot emeljék. E szerint a 15 százalékos kulcs 20 százalékra emelése helyett az élelmiszerek, az energiahordozók és gyógyszerészeti készítmények adóját jelentő 15 százalékos kulcsot 17 százalékra, a minden más termékre vonatkozó (januártól csökkentett) 20 százalékos kulcsot 23 százalékra emelnék. Ez a megoldás kevesebb terhet jelentene az alacsonyabb jövedelműeknek, a szociálisan rászorulóknak, ám 30 milliárddal több bevételt is hozna. Ezt azzal kompenzálnák, hogy a tervezett 3,5 százalékos járulékemelésből 0,5 százalékot elengedne a kormány.
Kuncze Gábor, a kisebbik koalíciós párt, az SZDSZ elnöke egy kérdésre válaszolva pár óra múltán jelentette be: a szabad demokraták nem tudtak a kormányzati tervről. Már akkor hangsúlyozta: a terv ellentétes a párt adófilozófiájával, ám azt meg kell vizsgálni. A nyilatkozatot követően a pénzügyi tárca közleményben értelmezte át államtitkárának szavait, mondván: Katona Tamás arról beszélt, hogy a Pénzügyminisztérium olyan javaslatot készít a kormánynak, amely tartalmazza a tervet. Igaz: az ezek után is nehezen hihető, hogy az államtitkár csak elszólta magát, és nem kapott "felsőbb helyről" jóváhagyást az új egyezség esetleges megkötésére. Így a közlemény legfeljebb formai gesztusnak volt tekinthető - ám ez nem volt elegendő. Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője lapunknak délután már határozottan jelentette ki: pártja elutasítja az új áfaemelési tervet. Az adóemelések támogatásával már egyébként is lehetőségeik határára értek, aminek a feltétele a 2009-ben bevezetendő egykulcsos rendszer. A régi áfa-emelési terv ehhez közelít (a 20 százalékos általános kulcs alól csak néhány termék volna kivétel), az új azonban nem.
A szabad demokraták tiltakozása így meghiúsíthatja az egyezséget a szociális partnerekkel is - igaz, erre most sem volt sok esély. Annak ellenére sem, hogy kormány az áfán kívül több kisebb ponton engedményt tett: házipénztáradó esetén például az éves árbevétel 0,8 százaléka alatti mérték lesz adómentes, az önkéntes nyugdíjpénztárakba a minimálbér felét is adómentesen fizethetik be a munkáltatók (25 százalékról indult az alku), és fenntartják a kis értékű ajándékok adómentességét is.
Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke a munkavállalói oldal szóvivőjeként azonban már most tiltakozott az ellen is, hogy a 2007-re vonatkozó adótörvényeket lezártnak tekintsék, azokról érdemi tárgyalásokat sürgetett. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára ugyanakkor azt mondta: olyan csomag elfogadásához nem lesznek partnerek, amelyik próbára teszi a kis- és középvállalkozások teherbíró képességét. Nem adják a nevüket az eva 15 százalékos szintjének emeléséhez, s elvárják, hogy a minimálbér kétszerese alapján történő járulékfizetési kötelezettség csak 2007. január 1-jétől legyen érvényes.
Helyben győzködi a befektetőket a miniszterelnök
A piacok és a pénzügyi szakértők nem fogadták osztatlan lelkesedéssel Gyurcsány Ferenc első csomagját: a megszorítások ellenére esett a forint árfolyama, a Standard and Poor's leminősítette a magyar államadósságot. A miniszterelnök - kíséretében a gazdasági szaktárcák és területek vezetőivel (Veres János pénzügyminiszter, Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, valamint Draskovics Tibor, az Államreform Bizottság alelnöke és Bajnai Gordon, a fejlesztési kabinet vezetője, valamint Búzás László, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese) csütörtökön Frankfurtban, majd Londonban ismerteti elképzeléseit pénzügyi befektetőkkel, elemzőkkel, bankárokkal, és igyekszik támogatást szerezni a reformokhoz.
A piacok reakciója érthető és indokolt - mondta lapunk berlini tudósítójának Marion Mühlberger, a Deutsche Bank kutatási részlegének kelet-európai szakértője. - A piacok sokáig kivártak a magyarországi választások előtt, és akkor nem reagáltak a költségvetési problémákra. Amikor a kormány a választások után beismerte a valódi számokat és ráadásul azt is, hogy még a beígért intézkedések után is csak 7 százalék körülire mérsékelhető jövőre a deficit, az eredmény kiábrándulás és egyfajta elkésett, kicsit talán eltúlzott reakció volt. A kormánynak most a hitelességével kell fizetnie az előző ciklus hibáiért, különösen a januári áfa-
A Deutsche Bank Research szakértője ugyanakkor pozitív lépésnek tartja, hogy Gyurcsány Ferenc az első csomagot rögtön a választási győzelem után bejelentette. Az is érthető, hogy a kormányfő az első csomaggal gyors bevételhez akar jutni, hogy ezzel időt nyerjen a reformok következő köréhez. Kérdés, hogy ezek elindításához mennyi időre lesz szüksége. "Sok reformhoz kétharmados többségre van szükség a parlamentben. De ha a kormány a szerkezeti reformokat valóban elindítja, akkor visszanyerheti hitelességét. Ehhez még az idén hozzá kellene kezdeni az egészségügy átalakításához" - véli Mühlberger. Hozzáteszi azonban: Amikor Gyurcsány arról beszél, hogy nem akar "szlovák típusú reformokat", akkor az elemzők azonnal reformellenességre gyanakodnak. Ilyenkor azt is ki kellene fejteni, hogy akkor pontosan milyen átalakításokra gondol.
