- Jól megetettük a szúnyogokat, egy hétig se lesznek éhesek - nevettet meg bennünket Hegedűs András. A 65 éves pásztor a nyugdíjasklub képviseletében irtja a parlagfüvet Apajon. A belvíz levezetéséhez ásott árok mentén csapkodjuk magunkat, az itteni szúnyogok különösen mokány kis jószágok, jó erős csípésük van. Vagyunk vagy százharmincan, főleg kisiskolások, óvodások meg a nyugdíjasok. A középgeneráció hiányzik a parlagfűirtók közül, pedig az 1300 lakosból több száz a munkanélküli.

Igaz, ez a mai inkább csak afféle demonstráció, hiszen alig van már parlagfű a faluban. A fiatal jegyző, Lovász László kalauzol bennünket, közben mondja, hogy 360 porta van a községben, hozzá óriási külterület.

Persze nem kell ahhoz végigmenni a falvakon vagy a szántóföldeken, hogy kiderüljön, hol a parlagfű. A műholdas felvételeken már egy kisebb fertőzött terület is látszik. Ismert: az utóbbi néhány évben keményen felléptek azok ellen, akik nem irtották a földjükön a parlagfüvet.

- Kis falu ez - mondja a jegyző -, ha kiküldünk néhány bírságot, még a borítékot se ragasztjuk le, már híre megy. Tavaly több helyen elrendeltünk kényszerkaszálást, ami komoly presztízsveszteség a gazdának.

Az ÁNTSZ munkatársai kesztyűt, sapkát osztanak a gazolóknak. A sapkának mindenki örül, legtöbben a kesztyűt is elfogadják, főleg az idősebbek. A gyerekek hetvenkednek, nekik nem árt semmi, különben is, már voltak allergiások.

- És elmúlt?

- El, magától.

- Így van - mondja az iskola igazgatónője. - Nagyon kevés allergiás gyerekünk van, osztályonként egy, legfeljebb kettő, és kamaszkorukra gyakran ők is kinövik.

Az ÁNTSZ munkatársa, Haintz Andrea tudatformáló munkájukról elmondja: előadásokat tartanak, főleg általános iskolákban. A sok allergiás megbetegedésről azt mondja, hogy azért nemcsak a parlagfű felelős, hanem a légszennyezés is: a korom, a por remek helyet talál a parlagfű erősen barázdált pollenjében, és így sokkal nagyobb menynyiségben tud a szervezetünkbe jutni, mint ha simán beszippantanánk. Allergiát kelthetnek persze az egyéb szenynyező anyagok, a vegyszerek, tartósítószerek, szintetikus adalékanyagok is. A másik oldalról pedig a higiénés viszonyok fejlődésével, a baktériumok és kórokozók ellen folytatott kíméletlen küzdelemmel olyan sterilitást sikerült elérni, hogy később a gyengébb inger is erős reakciót vált ki a szervezetből. Mint például a pollenek, amelyekkel jó pár ezer évig békésen összefért az ember.

A parlagfű a földben harminc évig is képes várni az alkalomra, hogy kicsírázhasson, a széllel akár több száz kilométert is utazik, és ha elegendő napot kap, hihetetlen mennyiségben képes pollent termelni. Kalmár Tamás, a Fővárosi és Pest Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat munkatársa szerint a legjobb védekezés a jól időzített gyomirtás, és a génmanipulációval a gyomirtókra érzéketlenné tett napraforgó. Ez utóbbi ugyanis elveszi a napot is a parlagfűtől, így az elveszti életképességét. Csak éppen azt nem tudjuk, hogy a növények genetikai módosítása hosszú távon milyen nem kívánt hatásokkal jár. Jó néhány gyomot sikerült már teljesen visszaszorítani, többek között ennek köszönhető, hogy a parlagfű versenytárs nélkül virulhat.

- Azt tessék hagyni, az nem parlagfű - mondja mellettem egy kisfiú. Így aztán a többi gaz marad, csak a parlagfüvet tépkedjük. A földút túloldalán ház, körülkerítetlen telkén embermagasságú parlagfű. Azt is otthagyjuk, az a tulajdonosé.

l A korábbi évekhez hasonlóan és az eddigi sikerekre alapozva együttműködési megállapodást kötött a parlagfű elleni védekezésben érintett valamennyi Pest megyei szervezet, a Pest Megyei Önkormányzat, a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal, a Pest Megyei Munkaügyi Központ, a Fővárosi és Pest Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, az FVM Fővárosi és Pest Megyei Hivatalának vezetője, valamint a Pest Megyei Földhivatal. A törvény kötelezővé teszi június 30-a után a parlagfű elleni védekezést. Ha ennek a föld használója vagy tulajdonosa nem tesz eleget, a növényvédelmi szolgálat elrendeli a közérdekű védekezést, amelynek költsége a földhasználót, illetve a tulajdonost terheli. Ez a terület nagyságától függően 200 ezertől kétmillió forintig terjedő bírságot jelenthet. Tavaly 52 millió forint bírságot róttak ki, és a közhasznú védekezés költségeként 30 millió forint terhelte az érintetteket, de eddig csak az összegek mintegy tíz százaléka folyt be.