"Te szemét sváb, szétverem a pofád!" - ezekkel a szavakkal fenyegetőzött egy ismeretlen telefonáló. Gyomorforgató szöveg. Főként annak tudatában, hogy mostanában van a magyarországi németek kitelepítésének hatvanadik évfordulója.

A vecsési német testület azzal hívta ki maga ellen a sorsot, hogy elhatározta: megpróbál érvényt szerezni jogainak. A törvény szerint egy nemzetiségi iskola igazgatójának kinevezéséhez a kisebbségi önkormányzat egyetértése szükséges, következésképp nem lehet igazgató az, akit a kisebbségi testület elutasít.

Vecsésen mégis ez történt.

A város legrégebbi épülete hajdan csárdaként szolgált, most a német kisebbségi önkormányzat székhelye. A tárgyalóban lévő asztalt jegyzőkönyvek, határozatok, feljegyzések borítják. A jogsértések dokumentumai. Tófalvi Mónika, a német önkormányzat elnöke és helyettese, Már János hosszan bizonygatja, hogy nem jó kedvükben fordultak a sajtóhoz, hanem azért, mert úgy érzik, nincs más lehetőségük. Az ötfős kisebbségi testületből ketten, jobb a békesség alapon, háttérbe vonultak. Hárman viszont kitartanak igazuk mellett.

A helybéliek Falunak hívják az egyik vecsési városrészt, innen ered a német nemzetiségi iskola furcsán hangzó neve: Falusi Általános Iskola. 1994-ben, amikor Patkós József megpályázta és elnyerte az igazgatói széket, még élvezte a kisebbségi önkormányzat bizalmát. Szerződése öt évre szólt, a következő ciklusban aztán újra ő lett az iskola vezetője. Ezekben az időkben kezdődtek a gondok. A német testület tagjai egyre elégedetlenebbek voltak a munkájával. Szerintük nem csupán a demográfiai helyzet romlásával, hanem az igazgató ténykedésével is magyarázható, hogy folyamatosan csökken a diákok száma.

- A szülők inkább elviszik, mint idehoznák a gyerekeket - panaszolja Tófalvi Mónika -, mert romlik az oktatás színvonala, az iskola elhanyagolja a német nemzetiségi hagyományok őrzését, az igazgató vezetési stílusa miatt a jó tanárok előbb-utóbb bedobják a törülközőt.

- Művésznek és színházszervezőnek remek. Csak igazgatónak rossz - teszi hozzá Már János, majd arra kér, hogy lehetőleg ne merüljünk el a személyeskedésben. A lényeg az, hogy a kisebbségi önkormányzat 2004-ben már nem támogatta Patkós József kinevezését. Az ilyenkor szokásos eljárás szerint egyeztető bizottság alakult, amelyben többek között a települési és a kisebbségi önkormányzat képviselői is helyet kaptak. A bizottság nem sok eredményt tudott felmutatni, a németek ragaszkodtak az addigi igazgató menesztéséhez.

Közeledett a szeptember, veszélybe került a tanévkezdés. Kényszermegoldásként az iskola fenntartója, az önkormányzat egy évre meghosszabbította az igazgató megbízását. Aztán megint pályázatot írtak ki. Hárman indultak az igazgatói posztért, közöttük Patkós József. A kisebbségi önkormányzat a másik két pályázót elfogadhatónak tartotta, Patkóst továbbra sem. A települési önkormányzat mégis őt akarta megbízni. Ismét egyeztető bizottság alakult, de az álláspontok jottányit sem közeledtek. Bár Patkós József nem nyerte el a kisebbségi önkormányzat és az egyeztető bizottság támogatását, újabb öt évre igazgató lett.

- Előre megfontolt szándékkal elkövetett törvénysértés. Ezt nem lehet máshogy minősíteni - mondja Már János.

Hasonló következtetésre jutott a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal is. A kisebbségi ombudsman ajánlását figyelembe véve a hivatal 2005 júliusában arra hívta fel a vecsési képviselő-testület figyelmét, hogy a német kisebbségi önkormányzat egyetértése nélkül nem lett volna szabad kinevezni Patkós Józsefet, a határozat törvénysértő. A közigazgatási hivatal felszólította az önkormányzatot, hogy a "törvénysértés megszüntetése érdekében" augusztus 10-ig vonja vissza döntését.

A polgármester a nyári szabadságolásokra hivatkozva haladékot kért, de az önkormányzat később sem tett eleget a felszólításnak. Patkós József igazgató maradt. A közigazgatási hivatal bírósághoz fordult, és a Pest Megyei Bíróság idén februárban hatályon kívül helyezte az igazgató kinevezését. A jegyző úgy nyilatkozott, hogy jelezte a jogsértést, ezt azonban a képviselő-testület nem vette figyelembe. Az ítélet indoklásában a bíróság hangsúlyozta: "tekintettel arra, hogy a közoktatási törvény nemzetiségi iskolák működtetése esetén a nemzetiségi önkormányzat egyetértését írja elő a kinevezéshez, megbízáshoz, ennek hiányában az önkormányzat határozata jogszabálysértő volt".

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs, Patkós József viszont jelenleg is az iskola igazgatója.

- Mit csináljunk még? - kérdezi Tófalvi Mónika. - A közigazgatási hivatal és a bíróság is nekünk adott igazat, mégsem történik semmi. Hogyan lehet érvényt szerezni egy jogerős bírósági ítéletnek? Hívjuk ki a rendőrséget? Elképesztő... Mindenféle következmény nélkül fittyet hánynak a törvényre, és a képünkbe nevetnek. Senki ne gondolja - folytatja -, hogy csak néhány száz vecsési emberről van szó. Ha ezt meg lehet tenni velünk, akkor valami hasonló bárhol előfordulhat az országban. Nem csak svábokkal vagy más kisebbségiekkel. Bárkivel!

A kisebbségi önkormányzat vezetői biztosra veszik, hogy a polgármester és az igazgató az őszi választásokra játszik. Húzzák az időt, újabb és újabb jogi kiskapukat keresnek. Valószínűleg arra számítanak, hogy - némi külső ráhatásra - sikerül megszabadulniuk a renitensektől, és olyan összetételű német testület alakul majd, amelyik már nem fog ennyit akadékoskodni.

Elképzelhető, hogy a vecsési iskolavitának más olvasata is van, erről azonban nem tudtunk meggyőződni. Egyelőre sem a polgármester, sem az igazgató nem nyilatkozik. Mindketten haladékot kértek, mondván, a nemzetiségi iskola ügyét rövidesen újra napirendre tűzi az önkormányzat.

Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke szerint a vecsési önkormányzatnak nincs választási lehetősége, be kell tartania a törvényt. Ellenkező esetben akár az is megtörténhet, hogy feloszlatják a testületet. Ugyanezen a véleményen van Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman is.

Elképzelhetõ, hogy a vecsési iskolavitának más olvasata is van