Orvosokhoz kötik a kórházakat
A nyár közepétől csak azok a szakrendelések és kórházi osztályok kaphatnak közfinanszírozást, ahol elegendő orvos dolgozik. A többiekkel szerződést bont az OEP. Kormányzati becslések szerint az új szabály alkalmazása havonta mintegy 250 millió forint megtakarítást jelenthet a költségvetésnek.
Korábban valamennyi gyógyító szakma meghatározta, hogy a kórházi ágyak arányában mennyi orvosra van szükség. Lényegében ennek betartását ellenőrzi az egészségbiztosító júliustól, és ahol négy helyett csak két szakember dolgozik, ott az ellátásra jutó finanszírozási időt arányosítja a meglévő szakemberek számához, vagy csak annyi ágyért fizet az ellátásért, amennyihez van orvos. Az OEP azt is vizsgálja, hogy egy orvos hány helyen és mennyit dolgozik. Ha kiderül, hogy a gyógyító munkaideje a valóságban meghaladja a maximálisan megengedett heti 60 órát, nyilatkoznia kell, hogy melyik munkahelyét tartja meg.
A súlyos szakemberhiánynyal küszködő kórházi osztályok felszámolását az úgynevezett "ellátási érdek" három hónapig késleltetheti. Ezalatt a menedzsment pótolhatja a hiányzó orvosokat, illetve átgondolhatja azt, hogy valóban szükség van-e az adott osztályra. A határidő meghosszabbítását a megyei tiszti főorvos kezdeményezheti - az illetékes szakmai kollégium véleménye alapján - egy szakmai bizottságnál. E bizottságnak három munkanapon belül kell döntenie, hogy megadja-e az intézetnek, osztálynak a haladékot.
A tervek szerint az egészségbiztosító első körben "csak" szerződést bont a hiányos szakmai feltételek mellett gyógyítókkal, s egyben jelzi az ÁNTSZ-nek, hogy az adott helyen nincs minden rendben. Ellátóhely bezárására ugyanis csak az ÁNTSZ jogosult. A szakmai felügyeletet ellátó hatóság pedig visszavonhatja az intézmény - vagy egy bizonyos részlegének - a működtetési engedélyét. Jelenleg is csak a kórházak harmadánál van minden rendben, a többiek ideiglenes működtetési engedéllyel gyógyítanak. Az új helyzet teljesen átszabhatja az ellátóhelyek számát.
A Magyar Kórházszövetség egy friss felmérése szerint leginkább a belgyógyászok, az aneszteziológusok és az intenzív terápiás szakemberek, a röntgenszakorvosok, a pszichiáterek, az ideggyógyászok hiányoznak a fekvőbeteg-ellátó intézményekből. Ajkay Zoltán, a kórházszövetség volt elnöke lapunknak azt mondta: adataik szerint ez a rendelet a kórházak harmadát veszélyezteti, különösen a kisebb városi kórházak osztályait fenyegetheti a bezárás veszélye.
