Adja meg bankja Swift-kódját! - a felszólítást mindenki ismeri, aki utalt már pénzt külföldre, vagy külföldről haza. A The New York Times azonban a múlt héten megírta: az Egyesült Államok a CIA közreműködésével átfésülte az egész világot lefedő banki adatbázist, hogy terroristák átutalásai után kutakodjon. - Ez a program teljesen összhangban van demokratikus értékeinkkel, jogi hagyományainkkal - szögezte le John Snow amerikai pénzügyminiszter.

De ki tudhatott minderről Európában? A huszonhárom éve létrehozott Swift-adatbázis központja a Brüsszel melletti La Hulpe-ban található, ahol ezren dolgoznak a pénzügyi információs hálózatnak, ezerhatszáz főt pedig a 204 felhasználó országban foglalkoztat a Swift, ahol mintegy nyolcezer intézmény, jobbára kereskedelmi bankok veszik igénybe az adatforgalmat. Napi hatezermilliárd dollár cserél ezen keresztül gazdát, évi 2,5 milliárd üzenet cikázik a pénzintézetek és az alapkezelők között.

- Nincs ellenőrzésünk a Swift azon vonatkozásai felett, amelyek nem érintik a pénzügyi stabilitást - közölte Brüsszelben a BNB, a belga jegybank. A belga sajtó mindamellett kiderítette: a banknak tudomása volt az amerikai akcióról, ám a kormánytagokat nem tájékoztatták. Emiatt mára a BNB képviselőjét behívatták a kormányülésre. Ellentmondás van továbbá a Swift működtetői s az amerikaiak nyilatkozata között - előbbiek állítják, nem adtak ki önként információkat.

Az Európai Bizottság szóvivője hétfőn közölte: Brüsszelnek nincs illetékessége, ez tagállami hatáskör, de megvizsgálja, hogy van-e teendője a jövőre nézve. A párizsi Le Monde-nak nyilatkozó szakértők kétségbe vonják az adatok közötti "garázdálkodás" jogszerűségét, és jogi "szürke zónáról" beszélnek. Szerintük az amerikai gyakorlat sértheti a banktitok és a magánélet védelmét.