Az erő műemlékei

Lehet egy erőmű szép? Lehet, a régi kelenföldi villamos erőmű például az. Valaha innen látták el árammal egész Budapestet, s ez a gondolat némi tisztelettel tölt el, amikor megállok hatalmas, téglaburkolatú csarnokai előtt. A kelenföldi telep a főváros első saját áramfejlesztő erőműve volt, 1914-ben épült, ma párhuzamos hő- és villamos áram termelés folyik benne.

Hat épülete 2000 óta műemlék, de nem látogatható. Egy részük most a Budapesti Erőmű Zrt.-től átkerül az Öböl 11 Kft.-hez, s a Lágymányosi-öböl rendbetétele után látogatható lesz. Ezek közé tartozik például a már nem üzemelő 30 kV-os kapcsolóház, amely a harmincas években épült Bierbauer Virgil tervei alapján (aki a Merlin Színházat is tervezte). Szintén a kft. tulajdonába kerül a néhány hónapig még használatban lévő régi vezénylőterem, amely különlegességénél fogva szinte kötelező illusztrációja a hazai Bauhausról szóló könyveknek. Tulajdonképpen olyan, mint egy űrhajó parancsnoki fülkéje. Falain körben kapcsolótáblák, fölül pedig ellipszis alakú üvegmennyezet, melyen árad a természetes fény. Pontosabban régen áradt, ma inkább csak szivárog, mert a háború idején védőtetővel takarták le. A Bauhaus-rajongók egyébként a kapcsológépház hátsó csigalépcsőiért is odavolnának, amelyek félköríves, üvegfalú lépcsőházakban tekeregnek fölfelé.

Még állnak az erőmű legrégebbi épületei is: az első kazánház, a hozzá kapcsolódó (nemrég felújított) igazgatósági épülettel, az 1910-es évekből való portásfülke és az erőmű szolgálati lakóháza. Ezek még mind Reichl Kálmán tervei alapján létesültek. A tervezést később Bierbauer Virgil vette át, de ő is igyekezett a Reichl-féle irányhoz igazodni. Az első, háromhajós kazánház mellé a húszas, harmincas években még két hasonló került. Az újabb kazánházak megépülésével a mögöttük keresztben végighúzódó turbinagépház is folyton hoszszabb és hosszabb lett. Küllemükben ezek az épületek még ma is szinte változatlanok.

Belsejükben viszont csillogó, modern csőrendszer, a csövek kuszaságában pedig új kazánok és generátorok rejtőznek. Egy óriás géplény szervei és belei. Az erőmű építészétől, Sós Mihálytól megtudom: az üzem most esik át egy technológiai átalakításon, melynek során a régi berendezéseket újakra cserélik és az erőmű "rendelkezésre állása" javul. Ennek nyomán válik feleslegessé a hosszú turbinagépterem, melyben még zúgnak a régi Ganz és Láng turbinák. Megsimítjuk vashátukat. Az építész külön felhívja figyelmem a padló kövezetére is, melybe - ó, ipari szépség és praktikum! - több helyen bele van mintázva a födém terhelhetőségi adata. Színes kőből kirakva: TERHELHETŐSÉG 5000 KG. Vajon milyen funkciót találnak ennek a hoszszú csarnoknak az átállás után?

A Kelenföldi Erőmű nem válik múzeumi negyeddé, mint azt az óbudai gázgyárral tervezik, de az érdeklődő látogatók előtt egy része talán nyitottabb lesz, mint eddig. Eldugott műemlékei felfedezésre várnak.

Az erõmû vezérlõterme a hazai Bauhausról szóló könyvek kötelezõ illusztrációja
Az erõmû vezérlõterme a hazai Bauhausról szóló könyvek kötelezõ illusztrációja
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.