Bérstoppal hozott a kánikulában is hűvös hangulatot a köztisztviselőkre a kormány: az MTI szerint januártól bértömeg-gazdálkodásra térnek át a költségvetési szférában, vagyis fix keret áll majd az intézmények (minisztériumok, országos hatáskörű szervek) rendelkezésére. Így csak akkor lehet bért emelni, ha ugyanakkor valakiktől elvesznek, vagy ha csökkentik a létszámot. A fizetések - legalábbis a Reuters szintén tegnap közölt értesülése szerint - akár az idei tervhez képest 10 százalékkal alacsonyabbak is lehetnek. A hírügynökség szerint ugyanis a minisztériumok által felhasználható fix keret alapja már az idei zárolásokkal csökkentett előirányzat lesz, ami annyit jelent, hogy 112 milliárd forinttal áll kevesebb majd a tárcák rendelkezésére.

A lélektani hatást fokozhatta az a még pénteken benyújtott javaslatcsomag, amely - elfogadása esetén - nagyban megkönnyíti és felgyorsítja a leépítéseket a közszférában. A tervezet a kihirdetését követő nyolcadik napon lépne hatályba - ez meglehetősen felgyorsított elbocsátási szándékokat sejtet.

Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke abszurdnak és elfogadhatatlannak minősítette a törvényjavaslatot és a bérstopról kiszivárgott híreket. Az elnök szerint a SZEF-be tartozó szakszervezeteknek most sürgősen dönteniük kell arról, hogy milyen módon kívánják megjeleníteni az érdekeiket - ideértve egy esetleges demonstráció lehetőségét is.

A szakszervezeteket különösen a bérstop lepte meg, mivel erről korábban szó sem volt: az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) múlt szerdai fórumán csak az a javaslat került terítékre, amit a kormány - a SZEF elutasítása mellett - végül a parlament elé terjesztett. Ennek kapcsán Szabó Endre sérelmesnek nevezte, hogy miközben a kormány szociális párbeszédet hirdet, rendszeresen a sajtóból értesülnek a kormány szándékairól.

Szabó Endre véleménye szerint a pénteken beterjesztett javaslat csak a leépítések felgyorsítását szolgálja, azonban ennél jóval túlmutat, hogy a törvényerőre emelkedése esetén a közszféra munkáltatóinak jóval nagyobb mozgásterük lenne az általuk nem megfelelőnek ítélt dolgozó eltávolítására. A SZEF-elnök ennek kapcsán aggodalmat keltőnek minősítette azt a módot, ahogyan itthon versenypiaci értékelési és működési mechanizmusokat próbálnak meghonosítani köztestületeknél. Elvben a szakszervezet nincs ellene a teljesítményalapú bérezésnek - mondta Szabó -, azonban csak a közszolgálatiság jellegének a szem előtt tartásával. Így szerinte az olyan elemeknek továbbra is meghatározóknak kell lenniük a bérezésben, mint a szolgálatban eltöltött évek száma vagy a kvalifikáltság.

A közalkalmazottak és köztisztviselők teljesítményalapú bérezésének elképzelt rendszere azonban éppen ezzel szakítana - legalábbis a hírek szerint. A balatonőszödi kormányülést követően Veres János pénzügyminiszter is utalt rá: a következő évi költségvetés tervezésénél "rugalmasabb bérgazdálkodást" szeretnének érvényesíteni.

Úgy tudjuk: a teljesítményalapú bérezés rendszerének kidolgozása a Miniszterelnöki Hivatal feladata - a szaktárcáknak a területük jellegének megfelelő teljesítményértékelési rendszereket kell kidolgozniuk. A vezetői teljesítménybérezés egyelőre a leginkább kimunkálatlan rész - tudta meg lapunk minisztériumi forrásból.

A meglévő köztisztviselői rendszerben vannak az egyéni teljesítményen alapuló jövedelmek - hívta fel a figyelmet Szabó Endre. Szerinte az, hogy ezek alkalmazásából nem lett széles körű gyakorlat, annak tudható be, hogy ezek a szabályok nincsenek korrekt módon kidolgozva, illetve nem volt pénz az érvényesítésükre.

Gyurcsány Ferenc elõadása a közgazdasági egyetemen. A gazdasági teljesítménytõl elszakadó bérnövekedés megállítása a kormány egyik célja