Szakemberek számtalan fórumon megfogalmazták már, hogy Szekszárd számára a kitörés útja a kultúrára, természeti adottságokra, néphagyományokra, nívós rendezvényekre és nem utolsósorban a borra épülő turizmus lehet. Így látja ezt Heimann Zoltán, a Szekszárdi Borvidék Kht. elnöke is, aki azonban azt is hozzáteszi: az eredményesség azon múlik, hogy a különböző területeken dolgozók képesek-e összefogni és közös stratégiát kidolgozni, együttesen megtervezni a város és térsége egységes arculatát.

Változatlanul érzékelhető ugyanis az a több évtizedes probléma, hogy mindenki önállóan próbál boldogulni. Igaz, néhányan már felismerték, hogy ennek nincs jövője. Egy-két éve a kulturális intézmények, a város vezetői, a civil szervezetek már újra közösen vállalnak szerepet egy-egy rendezvény megszervezésében, ezzel visszaadva azok régi rangját. Heimann Zoltán szerint ilyenfajta szövetkezésre lenne szükségük a szekszárdi borászoknak is. Nekik akkor volna esélyük, ha nem csupaszítják le a nedűt pusztán termékké, hanem összefűzik a már meglévő - történelmi, gasztronómiai - értékekkel, és minden szegmensben megfelelő válaszokat tudnak adni a piaci igényekre. Szekszárdnak nem kell feltétlenül Sopron vagy Eger mintájára a kadarka, a bikavér vagy a kékfrankos vidékének lennie, hiszen éppen sokszínűsége teszi különlegessé.

Heimann Zoltán véleménye szerint a következő hónapokban meg kell fogalmazni, hogy mi lehet a közös út, és a célok érdekében mindenkinek meg kell találnia a maga helyét. A kis háztáji termelők például, akik eddig a nagy felvásárlókra vártak, valószínűleg jobban járhatnak, ha saját pincéjükben házi szalámival vagy más saját termékkel együtt a betérő vendégeknek kínálják boraikat. Ez a Borút mozgalom, amelyet erősíteni kell. A nagyobb szőlészeteknek, borászatoknak és az újonnan létrehozandó pinceszövetkezeteknek arra kellene törekedniük, hogy a borvidék nedűinek többsége ne kerüljön el név nélkül, mustként vagy első fejtésű borként más területekre, az ottani borok házasításához, hanem márkázott végtermékként jusson el a fogyasztóhoz. Járható a palackos borok arányának erősítése - így a termelők maguk tudják elfoglalni a boltok, áruházak szekszárdi bornak járó polcait.

Így részben a bor arculatának keresésén keresztül megszülethetne a térség új, sajátos arculata is. Heimann Zoltán hozzátette: szeretnék a tervekhez az atomerőmű támogatását is megnyerni, hiszen egy térség új arculatának kialakításából egy meghatározó gazdasági erejű szereplőt nem lehet kihagyni.

Heimann Zoltán az együttműködési lehetőségeket továbbgondolva elmondta: akár egy új mikrorégió kialakítását is fontolóra kellene venni. Mohács Baranya megyén belül, Baja és Kalocsa pedig Bács-Kiskun megyén belül van hasonló helyzetben, mint Szekszárd. A települések által határolt térség számára természeti adottságai - mint a Duna, a Sió, a Sárvíz, az ártéri erdő, a vadállomány - vagy a gazdag néphagyományok, a sajátos gasztronómia különleges és egyedi vonzerőt biztosíthatnak. Egy biztos, minél előbb kell kidolgozni az egész térséget átfogó marketingstratégiát, mert a szélesedő idegenforgalmi kínálatban egyre nehezebb elérni a célközönséget.

A Szekszárdhoz közeli Szentgál-szõlõhegyen lévõ kastély a helyi borturizmus egyik központja