Manchestertől Rábapatonáig

Akik szeretik a kutyákat és rajonganak a sportért, azoknak nemcsak látványos, de nagyon izgalmas is az agárverseny, hiszen itt találkozik a két szál, a kutya és a sport. Riportereink háttér-információkat is gyűjtöttek.

Az FCI (Kynológiai Világszervezet) az agarak világbajnokságának rendezési jogát tíz év után ismét a rábapatonai versenypályának ítélte oda. Az idén júniusban tizenegy országból közel 350 sporteb vett részt az eseményen: az országok agarainak színe-java, fajtánként és nemenként a hat-hat legeredményesebb, továbbá az előző évi címvédők is.

Az agarak állítólag eleve nagyobb szívvel jönnek világra, mint a többi eb. Amerikai kutatók összefüggést látnak a kutyák szívének mérete és a versenyen elért eredményeik között. Tény, hogy az agarak képesek akár óránkénti 70 kilométeres sebességre is felgyorsulni. A doppingoláson kapott állat trénerét egy életre eltiltják az agárversenyzéstől.

Az úgynevezett pályaversenyzés lényege, hogy a kutyák egy jól belátható pályán különféle technikai berendezések (műnyúl stb.) segítségével futják végig a megadott távot. A legelső agárpályát Amerikában 1921-ben építették, Európában az első versenyt 1926-ban Manchesterben tartották, lehetett fogadni is, de főként szórakozásból látogattak ki a nézők.

Az 1994-ben felavatott rábapatonai agárversenypálya az egyik legszínvonalasabb sportlétesítménynek számít az európai agarasok körében. Részben ennek, részben pedig a tíz évvel ezelőtt megrendezett világbajnokság osztatlan sikerének is köszönhető, hogy ismét ez a pálya kapta meg a világbajnokság rendezői jogát. 1996-ban az első rábapatonai vb hazai és nemzetközi sajtóvisszhangja nagyon pozitív volt, sokan kiemelték a pálya és a rendezvény kellemes, baráti légkörét.

Magyarország három leggyorsabb agarának tulajdonosától megtudtuk, hogy ez nem olcsó sport. Egy 15 kilogrammos táp 10 ezer forintba kerül, de nélkülözhetetlenek a táplálék-kiegészítők is, amik éves szinten 200-300 ezer forintra rúgnak. Ezen kívül napi 3-4 óra elfoglaltság a kutyatartás, ebbe az edzés és a játék is beletartozik. Meg kell tanulniuk a műnyúl után futni úgy, hogy ne figyeljenek a többi kutyára. Egy jó vérvonalból származó agár ára 100-150 ezer forint, de Európában 700-1000 euróba is belekerülhet. A nevezési díjak 3-5000 forintot tesznek ki.

A világbajnokság - amelynek megrendezése mintegy másfél millió forintba került - jelentős turisztikai és mérhető gazdasági hatást gyakorol a térségre. A résztvevők átlag 4-5 napot töltenek el itt, részben a pályán kempingezve, illetve a környék szálláshelyein. Rábapatonán évente 10-15 országos és nemzetközi versenyt rendeznek, közülük az egyik legnépszerűbb az Európában egyedülálló Holdfényderbi, minden év júliusának utolsó hétvégéjén.

Az agarászat több mint négyezer éves múltra tekint vissza, őseink is használták őket kisebb vadak (őz, nyúl) elfogására, ezt Árpád-kori feljegyzések és leletek bizonyítják. Mátyás király alatt teljesedett ki az agarászat, halála után viszont hanyatlani kezdett a kutyás vadászat hagyománya. Széchenyi István viszont meghatározó az agarak újbóli megjelenésében, ő hozott létre agarászegyleteket Magyarországon. Hazánkban 1976-ban épült fel a legelső versenypálya. 1882 óta agártenyészkönyvet vezetnek, ahova a hivatásos versenyeken részt vett állatokat jegyzik be.

A fõszponzor hirdetése alól indul a mûnyúlhajsza
A fõszponzor hirdetése alól indul a mûnyúlhajsza
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.