A politikus az osztrák főváros központi temetőjének ravatalozójában, Ligeti virágokkal teljesen beborított koporsója mellett hangsúlyozta: a történelem úgy hozta, hogy Ligeti György élete talán legnagyobb megpróbáltatásait Magyarországon élte át. "És erről beszélni, és erről szólni itt ma és mellette a Magyar Köztársaság miniszterének kötelessége" - emelte ki a miniszter Keller Tivadar, az MTI bécsi tudósítójának jelentése szerint.

Németül és magyarul elmondott búcsúztatójában Hiller emlékeztetett arra, hogy Ligeti a holokausztot - amelynek édesapja és bátyja az áldozatául esett - és az 56-os forradalmat Magyarországon élte át. Utoljára öt évvel ezelőtt járt Budapesten, 2003-ban megkapta a magyar állam egyik legmagasabb művészi elismerését, a Kossuth-díjat. Ő maga élénken figyelte a magyarországi zenei életet, sok magyar barátja és alkotótársa meglátogatta.

"Ám személyesen már nem tudott jönni. Most én jöttem el hazánk nevében ide, annak a helynek a közelébe, ahol Beethoven és Schubert is nyugszik, és most már magyarként Ligeti György is. Eljöttem, hogy elmondjam neki: ahogy a világ szemében, úgy a mi szemünkben is a XX. század egyik legnagyobb magyar zeneszerzője marad" - mondta a miniszter.

Hiller István felhívta a figyelmet arra, hogy Ligeti élete nagyobbik részét nem Magyarországon élte le, sőt szülőhazája koncerttermeiben évtizedekig méltatlanul hallgatásra volt ítélve, mégis magyarnak vallotta magát. Nemrég még arról beszélt, hogy ösztönösen az anyanyelvén álmodik és számol. Utolsó befejezett alkotása - a Síppal, dobbal, nádi hegedűvel című zenemű - megint csak tisztelgés a szülőföldje előtt. Egyes vélemények szerint még a humora is sajátosan magyar volt.

"Tisztában vagyok vele, hogy Ligeti György - vagy ahogy világhírűvé vált, György Ligeti - egyetemes kincs. A XX. századi zenetörténet egyik legnagyobb alakja, beskatulyázhatatlan, öntörvényű újító, összegző alkotó, akinek életműve mindenkié. Én mégis büszke vagyok rá, hogy muzsikájában nyomot hagytak a magyar népdalok, Bartók öröksége, Erdély zenei motívumai. Jó érzés tudni, hogy ez az ízig-vérig kozmopolita zeneszerző, aki éppúgy otthonra lelt Bécsben, mint Hamburgban, a lelke mélyén mindig hű maradt a gyökereihez és hozzánk is. Ahogy itt körülnézek, úgy érzem, szinte az egész világ idejött, hogy elbúcsúzzon tőle. Valóban, Ligetit a kortárs zeneművészet minden jelentős tagja ismerte és elismerte. Stockholmtól Los Angelesig, Párizstól Moszkváig. Szinte nincs rangos művészeti díj, amelyet ne kapott volna meg, nincs élvonalbeli zeneakadémia, ahol ne tanított volna - mondta.

A családtagok és a barátok, a tanítványok és a tisztelők képviselői előtt az osztrák kulturális élet tisztségviselői, valamint brémai és müncheni tudósok méltatták Ligeti munkásságát. Franz Morak, az osztrák kulturális tárca államtitkára a zene világpolgárának nevezte a két héttel ezelőtt elhunyt Ligetit. Friedrich Cerha osztrák zeneszerző rámutatott, hogy Ligeti György halálával nagy űr keletkezett a zenei életben, és azt nehéz lesz betölteni. Kiemelte, hogy Ligeti gyűlölt mindenféle ideológiai irányzatot, így a nacionalistát is. A közeli barátok közül Heinz-Otto Peitgen brémai matematikus és Gerhard Neuweiler müncheni zoológus mint kivételesen felkészült vitapartnert méltatta az elhunytat. Ligeti "vulkánként tört ki, akinek mindig újabb gondolatai, kétségei és kérdései támadtak" - mondta Neuweiler.

A búcsúszertartáson Kurtág György zeneszerző, zongoraművész és felesége, Kurtág Márta játszott zongorán. Jelen volt Schiffer Pál budapesti főpolgármester-helyettes, valamint a bécsi magyar nagykövetség és a Collegium Hungaricum magyar kulturális intézet vezetője is.

Ligeti emlékére hétfő délután az elhunyt zeneszerző műveiből hangversenyt tartottak a bécsi Konzerthaus Mozart Termében. A műsoron zongoraetűdök mellett egyebek között a Lux Aeterna kórusmű (1966) és a Poeme symphonique (alcíme: zenei szertartás) című, 100 metronómra íródott kompozíció szerepelt.

A művészt a Bécs városa által adományozandó díszsírhelyen fogják majd örök nyugalomra helyezni egy későbbi időpontban.

(MTI)