Az USA feltörhette a Swift-kódot
Adja meg bankja Swift-kódját! - a felszólítást mindenki ismeri, aki utalt már pénzt külföldre, vagy külföldről haza. Mint azonban a The New York Times a múlt héten megírta, az Egyesült Államok a CIA közreműködésével átfésülte az egész világot lefedő banki adatbázist, hogy feltételezett terroristák átutalásai után kutakodjon.
- Ez a program teljesen összhangban van demokratikus értékeinkkel, jogi hagyományainkkal. Különösképp büszke vagyok rá - állította John Snow amerikai pénzügyminiszter.
Dick Cheney alelnök azt mondta: törvényes és "abszolút alapvető" fegyverről van szó a terroristaellenes háborúban. Az adatok átfésüléséhez a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően fogtak hozzá, s állítólag ennek segítségével tudták lefülelni a négy évvel ezelőtti, különösen véres bali (Indonézia) tömegmerénylet egyik elkövetőjét.
De ki tudhatott minderről Európában? A huszonhárom éve létrehozott Swift adatbázis központja a Brüsszel melletti La Hulpe-ben található, ahol ezren dolgoznak a pénzügyi információs hálózatnak.
Ezerhatszáz főt pedig a 204 felhasználó országban foglalkoztat a Swift, ahol nyolcezer intézmény, jobbára kereskedelmi bankok veszik igénybe az adatforgalmat. Napi hatezermilliárd dollár cserél ezen keresztül gazdát, évi 2,5 milliárd üzenet cikázik a pénzintézetek, alapkezelők között. A G10-ek, a világ tíz vezető pénzügyi hatalma között hét európai is található.
- Nincs ellenőrzésünk a Swift azon vonatkozásai felett, amelyek nem érintik a pénzügyi stabilitást - közölte Brüsszelben a BNB, a belga jegybank. A belga sajtó mindamellett kiderítette: a banknak tudomása volt az amerikai akcióról, ám a kormánytagokat nem tájékoztatták. Emiatt keddre a BNB képviselőjét behivatták a kormányülésre.
Ellentmondás van továbbá a Swift működtetői, s az amerikaiak nyilatkozata között - előbbiek állítják, nem adtak ki önként információkat. Belga parlamenti képviselők korábban zsákutcába jutottak a nyomozásukkal. A francia központi bank elzárkózott a nyilatkozattételtől.
Az Európai Bizottság szóvivője hétfőn azt közölte: Brüsszelnek nincs illetékessége, ez tagállami hatáskör, de megvizsgálja, hogy van-e teendője a jövőre nézve. A párizsi Le Monde-nak nyilatkozó szakértők ugyanakkor kétségbe vonják az adatok közötti "garázdálkodás" jogszerűségét, és jogi "szürke zónáról" beszélnek. Véleményük szerint az amerikai gyakorlat sértheti a banktitok és a magánélet védelmét.
(Brüsszeli tudósítónktól)