Az oktatási és az egészségügyi reform még az idén megkezdődik(augusztus végéig döntenek arról, legyen-e vizitdíj), csakúgy, mint aközigazgatási. Ez utóbbi kapcsán Gyurcsány Ferenc kijelentette: ha azellenzék nem járulna hozzá a kétharmados törvényekhez, akkor "pénzügyiösztönzőkkel" teremtik meg a megyerendszert fölváltó régiókkialakításának feltételeit.

Újradátumozta reformnaptárát kétnapos, balatonőszödi ülésén a kabinet, s meghatározta: milyen ütemben kívánja az idén levezényelni a közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, közigazgatás) átalakítását. Íme, Őszöd eredménye: kedden Hiller István bejelenti az oktatási reform második ütemének részleteit, július 31-ig pedig megkezdődik az egészségügyi reform.

A miniszterelnök szombaton ez utóbbival kapcsolatban elmondta: augusztus végéig kidolgozzák a szükséges törvénymódosításokat, az év végéig újabb törvénycsomagról és a nyugdíjrendszer átalakításáról döntenek. Hozzátette: 2007-ben elfogadhatják az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokat, amelyek 2008. január elsejétől lépnének hatályba. A kormányfő szólt arról, hogy július 31-ig, de legkésőbb augusztus végéig döntenek arról, legyen-e vizitdíj, a több-biztosítós egészségügyi rendszer kérdésében pedig az év végéig hoz döntést a kormány.

A közigazgatáshoz kapcsolódó törvénymódosításokról szólva Gyurcsány Ferenc közölte: ha némelyikhez nem lesz meg a kétharmados támogatás, "pénzügyi ösztönzőkkel" teremtenek új feltételeket. A jövő szerdán ismertetik a gázárra vonatkozó szociális kompenzációs rendszert, az utána következő héten pedig a helyközi tömegközlekedés átalakítása és finanszírozásának kérdései kerülnek napirendre.

És íme, Őszöd tanulsága: az eddig a GDP mintegy 51 százalékát újraosztó állam csak a szociális ellátással kapcsolatos, valamint az ország építése, a társadalmi mobilitás szempontjából fontos tételeket finanszírozná, az egyéb kiadásokat markánsan kurtítaná. Hiszen, mint a kormányfő rámutatott, a kiigazítás célja a költségvetési, államháztartási egyensúly megteremtése, megőrzése. A miniszterelnök azt szeretné, ha a költségvetési hiány 2008-ra a GDP mintegy 3 százalékára mérséklődne, az infláció - egy 2007-es átmeneti emelkedés, 4-5 százalékos szint után - 2008-ra szintén három százalék körül stabilizálódna. Ennek érdekében a költségvetés tervezésébe beépítenek egy kiadásszabályozó felső korlátot. Ezt a tárcák nem léphetik át, s a minisztériumoknak negyedévente számot kell adniuk, hogy tartották-e magukat a kerethez. A költségvetési stabilitás a kormányfő reményei szerint megalapozza a gazdaság és a foglalkoztatás növekedését.

Oktatás - prognosztizált piaci igények

A Népszabadság információi szerint az oktatási reform keretében az állam a jövőben csak a piacképes szakok hallgatói helyeit finanszírozza (s ennek szellemében csökkenti az "állami helyek" számát), "a társadalmilag kevésbé hasznos" stúdiumok nagyobb részét pedig a saját zsebükből kell a tanulóknak fizetniük. Fontos mérce lesz a teljesítmény is: egy rosszul tanuló, de tehetős családból érkező gyerek jóval borsosabb költségekre számíthat, mint szegényebb sorból származó, de jól teljesítő társa. Mindennek értéke van, tehát ára is - mutatott rá Gyurcsány Ferenc -, az államnak pedig nem az a dolga, hogy mindenkinek ész nélkül ugyanazt a támogatást biztosítsa. Ennek szellemében az oktatási tárca négy-hat évre előre prognosztizálná, mely területekre van kisebb piaci igény (a pedagógusok adják a kezdő diplomás munkanélküliek derékhadát), s melyek fognak "hasítani" (például a valóban jól képzett informatikusok, a bioenergia hasznosításával foglalkozó mérnökök). Igaz, a hallgatói struktúra kialakítása az egyetemi autonómia szerves része, ám a kormánynak ennek megsértése nélkül is vannak eszközei a hallgatói összetétel megváltoztatására. Lapunk úgy tudja, a tárca kalkulációi szerint egy célzott finanszírozási konstrukcióval akár kétharmadával is csökkenthető lenne egy ciklus alatt a pályakezdő munkanélküliség. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője vasárnap a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában azt mondta: elképzelések szerint az a hallgató, akit költségtérítéssel vettek fel egy felsőoktatási intézménybe, jó tanulmányi eredménnyel átkerülhetne az állam által jelentősen támogatott képzésbe.

Fölgyorsítják a több- biztosítós modellt?

Harmadolná a kormány a több- biztosítós modell előkészítésére eredetileg szánt másfél évet, mindössze fél évre sűrítené az ezzel kapcsolatos feladatokat. Úgy tudjuk, Molnár Lajos szakminiszter Balatonőszödön arról beszélt: ha az idén nem hoznak érdemi döntést, akkor még 2009-ben sem lesz érezhető a változás. Az ellátórendszer karcsúsítása a finanszírozási szabályok szigorításával már július elsejével megkezdődik. Ekkortól a kórházak csak a területi ellátási körzetükbe tartozó betegeket fogadhatják. Úgynevezett minimális időkeretet szabnak a szakrendeléseknek, s elkészültek az első tervek az országos intézetek integrálásáról az egyetemi klinikákhoz. Bezárják azokat a kórházi osztályokat, ahol nincs elég szakember. Megszűnhet az orvosságok árának százalékos támogatása, a betegek úgynevezett sávos rendszerben, receptdíj ellenében jutnának a patikaszerekhez. Lapunknak több szakértő is megerősítette: a több-biztosítós rendszer bevezetésének fölgyorsítása csak akkor lehetséges, ha a kormány sorvezetőként a szlovák egészségügyi reformot használja. Északi szomszédunknál több évet szántak az előkészítésre, és az új rendszerrel kapcsolatos törvények alkalmazása előtt két évig a lakosság csak ismerkedett a várható változásokkal.

A kezdeményezés a tárcáké

A kormánytagok szerint a szombat volt az igazán fajsúlyos, amikor az Államreform Bizottság irányítója, Draskovics Tibor, valamint a Nemzeti Fejlesztési Hivatal vezetője, Bajnai Gordon vázolta elképzeléseit. Oldódott a miniszterek bizalmatlansága, amikor Bajnai kifejtette: a kezdeményezés a minisztériumoké, azaz a tárcák vethetik fel, hogy mely fejlesztési irányokat tartják kívánatosnak. Az "ötletek" aztán bekerülnek egy "egyeztetési gépezetbe". Az első körben az (uniós) operatív programok szervezetei véleményezik azokat, majd a leendő Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen futnak át, ezután kerülnek társadalmi egyeztetésre, majd a kormány elé.

Draskovics szerint bizottságának legfontosabb feladata a tárcatervek összehangolása, az alternatívák beterjesztése a miniszterelnök és a kormány elé, s az, hogy rászorítsa a tárcákat a döntések betartására. Például, ha az önkormányzati tárca olyan kistérségi tervezettel áll elő, ami az iskolákat, illetve a szociális rendszert is érinti, Draskovics feladata lesz olyan kompromisszumok kidolgozása, amelyek még nem sértik a javaslat hatékonyságát.

Másfél napi titkolózás után a kormányfõ és a pénzügyminiszter tájékoztatott - mögöttük Batiz András kormányszóvivõ