Minden harmadik disznó - fekete
Az elmúlt hónapokban - mindaddig, amíg a madárinfluenza ennyi munkát nem adott a hatósági állatorvosoknak - nem volt olyan hét, hogy ne érkezett volna hír egy-egy nagyobb illegális húsraktár lefoglalásáról. Szakértők szerint a húsboltokban kapható húsból minden harmadik kiló után a húsmaffia nem fizetett áfát. Többen állítják, hogy a bűnszövetkezet a termelőktől a kereskedőkig átszövi az egész húsláncot. A feketehúsmérés közben az áfával tudnak csalni, ugyanis a kereskedők nem fizetik be a forgalmi adót, míg a vevőtől elkérik.
Ez a be nem fizetett áfa egyfajta ártartalékot is jelent a henteseknek. Ennyivel képesek csökkenteni áraikat, hogy versenyben maradhassanak.
Az illegálisan vágott és árult hús mennyiségét 80 millió kilóra becsülik szakértők, ami legalább 4-6 milliárd forint be nem fizetett közterhet jelent. A sertéstartók többsége nem érdekelt a feketevágásban - mondta lapunknak Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke. A gazdák ugyanis csak akkor jutnak hozzá a sertésenkénti 1800 forintos úgynevezett állatjóléti és további 200 forintos állatgyó-gyászati támogatáshoz, ha számlával igazolják, hogy vágóhídnak értékesítették állataikat. Sákán véleménye szerint a feketepiaci hús elsősorban külföldről származik, de nem tartotta kizártnak azt sem, hogy azok a vágóhidak, amelyek saját sertéseket is feldolgoznak, alkalmanként élnek ezzel a lehetőséggel.
Éder Tamás, a nagyobb feldolgozókat tömörítő Hússzövetség elnöke állítja: az állattartó feldolgozóknak szükségük van az állatonkénti kétezer forintos támogatásra.
Tény ugyanakkor, hogy ezzel az összeggel szemben potenciálisan 7000 forint eltitkolható áfa áll, ami némi magyarázatot ad arra, miért népszerű a hús feketekereskedelme.
Jankó Ferenc, a kiskunfélegyházi Hungary Meat Kft. vezérigazgatója szerint a húsfeldolgozó üzemek gyakran az önköltségi árnál is olcsóbban kénytelenek eladni termékeiket. A szakember úgy véli: gyakran azért kényszerülnek árengedményre, mert a húspiacon állandóan jelen van a "fekete" hús. Mint kiemelte: legalább egymillió sertés húsával nem tudnának elszámolni a hentesek, ha teljes körű vizsgálatot tartanának a hatóságok.
Régebben a zugvágóhidakról származott az olcsó hús, ezeket azonban az uniós belépés előtti ellenőrzések során felszámolták. Most Jankó Ferenc a hézagos importellenőrzést hibáztatja. A vezérigazgató véleménye szerint a feketekereskedelem a legális húspiac szereplőit is károsítja, hiszen a nagy áruházak beszerzői - látva, hogy a kisebb hentesüzletekben milyen a húsfélék árszínvonala - ehhez alakítják nyomott áraikat.
Remény Ervin, a kisebb és közepes méretű feldolgozókat képviselő Húscéh ügyvezető alelnöke nem tartotta kizárhatónak, hogy egyes vágóhidak is részt vehetnek a csalásban. Jelenleg Magyarországon 212 vágóhíd működhet legálisan, közülük az Országos Mezőgazdasági Minőség-ellenőrző Intézet (OMMI) tanúsítása szerint 149-ben folytatnak minőség-ellenőrzést. Az ilyen helyeken teljes körű a számítógépes adatrögzítés, és gyakorlatilag lehetetlen a "feketepiacra" juttatni a húst.
Remény Ervin úgy véli, hogy a piac teljes megtisztítása a hús nyomon követésével oldható meg.
Az import ellenőrzésén is lenne javítanivaló. Az eddigi tapasztalatok szerint Szlovákiából legális, az ott megfizetett közterheket igazoló papírokkal érkezik a hús. Magyarországon ezután a feldolgozók vagy a kereskedők átveszik - ekkor lenne szükség az ellenőrökre. Előfordul, hogy unión kívüli országból uniós országba visznek át terméket Magyarországon, amely azután átcsomagolva megjelenik a magyar piacon. Ilyen árut gyakran találnak és foglalnak le - a feketepiac azonban a szokásos hatósági ellenőrzéseket eddig alig sínylette meg.
