Argentínában a néhai Peron elnök második feleségének belpolitikai káoszba torkolló államfősége vezetett el a katonai hatalomátvételhez. Az egyenruhások hivatkozhattak a városi gerillamozgalom, a Montonerók akcióira. Ám a junta nemcsak a fegyveres ellenzékére, hanem mindenféle baloldali és haladó szervezetre is lecsapott. Chilétől részben eltérően a letartóztatások, kínzások és gyilkosságok "titokban" történtek, a fegyveres erők különféle zárt intézményeiben. Utóbb a hatóságok szerint bizonyítottan 13 ezren "tűntek el" a "piszkos háborúnak" nevezett években, ám az emberi jogi csoportok harmincezerre teszik a törvénytelenül elhurcoltak, majd meggyilkoltak számát.

Chilétől eltérően Argentínában a rendszerváltás után, 1985-ben a katonai junták kilenc vezetőjét elítélték, s megindultak perek a terrorcselekmények végrehajtói, katona- és rendőrtisztek ellen is. Miguel Etchecolatz volt rendőrfőnököt akkor már egyszer 23 évi szabadságvesztésre ítélték, ám börtönbüntetésének a letöltésétől az 1986-ban hozott, a "parancsra történt" elven alapuló amnesztiarendelet mentette meg. Raul Alfonsin elnök ugyanis csak így tudta lecsillapítani a fegyveres erők lázongását. Az áldozatok hozzátartozói azonban tovább követelték a felelősségre vonást. Segítségükre sietett ugyanaz a madridi bíró, aki 1998-ban Pinochetet egyévi londoni kényszertartózkodásra késztette nemzetközi elfogatási kérelemmel. Szintén vádat emelt spanyol állampolgárok meggyilkolása és az emberiség elleni bűntett címén az argentin junta 45 tagja, tisztje ellen. Néstor Kirchner elnök a kiadatási kérelem teljesítésétől ugyan elzárkózott, ám az igazságügy gépezete újra beindult. Ennek során például Etchecolatz is újra bíróság elé került, s elítélték 2004-ben gyermekrablás vádjával. (A junta idején ugyanis a bebörtönzött nők fogságban született gyermekeit titokban örökbe fogadó szülőknek - tiszteknek - adták át.) Erre a bűncselekményfajtára az amnesztiarendelet érvénye nem terjedt ki, ám a volt rendőrfőnök korára való tekintettel azóta is házi őrizetben tölti büntetését.

Az emberjogi szervezetek most abban bíznak, hogy Etchecolatz kedden kezdődött pere csak a nyitány a legfelsőbb bíróság tavalyi döntése alapján. Szerintük két évtized elteltével is a vádlottak padjára kell ültetni a letartóztatásokban, kínzásokban és gyilkosságokban felelős és még ma is élő mintegy 400 tisztet, akik 1986-ban amnesztiában részesültek. Nem kevesen vannak viszont olyanok is Argentínában, akik szerint immár nem kellene a régi sebeket feltépni.

A vádlott