A hadsereg második éve nem tudja teljesíteni toborzási célszámait. A 36 ezer önkéntesnél 3-4 százalékkal várnak kevesebbet. A jelentkezőket elriasztja az iraki háború: a terhek nagy részét viselő szárazföldi alakulatok közül néhány már a harmadik turnusát tölti a hadszíntéren. Az újoncoknak - még ha 42 évesek is - változatlanul szigorú egészségügyi és fizikai normáknak kell megfelelniük. A 40-42 évesek esetében külön vizsgálják a szívműködést.

Külön probléma, hogy nem tudják feltölteni a tartalékosok sorait, márpedig a mostaniak zöme már kitöltötte a maximumot, őket két évnél többre nem lehet mozgósítani, hacsak nem vállalják önként a hosszabbítást. Jelenleg 25 ezer tartalékos van Irakban és Afganisztánban, további tízezer Amerikában pótolja a tengeren túlra vezényelt ténylegeseket.

A 189 ezer tartalékosból már csak 34 ezer maradt, akit szolgálatra lehet kötelezni, közülük csupán 1790 katonai rendész és 2530 szállítási, logisztikai szakember. Márpedig ezeket a szakterületeket a hadsereg a tartalékos alakulatokba szervezte ki, s most komoly nehézséget okoz, hogy honnan szerezzenek bevethető specialistákat. Elsősorban tisztekből és tiszthelyettesekből van komoly hiány.

- Jelenleg azoktól a hősöktől függünk, akik önként térnek vissza második vagy harmadik turnusra Irakba - mondta Jack Stultz altábornagy, a hadsereg tartalékosainak parancsnoka.

A Pentagon már minden fegyverét bevetette: jelentősen megemelték az aláíráskor fizetett összeget és az egyéb pénzügyi ösztönzőket, növelték a toborzók számát, és új reklámügynökséget béreltek fel. Újabban még egyes "szelídebb" tetoválásokat is tolerálnak, pedig ilyenekkel korábban senkit nem engedtek volna egyenruhát húzni. A hadsereg vezetése azt szeretné, ha módosítanák a törvényt, és az eddigi összesen 24 hónap helyett ötévenként 12 hónapos szolgálatra lehetne behívni a tartalékosokat. A mostani rendszert ugyanis arra találták ki, hogy a fegyveres konfliktusok viszonylag gyorsan véget érnek, márpedig se az iraki, se az afganisztáni helyzet nem ilyen: a terrorizmus elleni háború időtartamában az év végére eléri a második világháborút.

Ha Amerika továbbra is 130 ezer katonát akar Irakban és további 20 ezret Afganisztánban tartani, akkor az sem kizárt, hogy komolyan felmerül a sorkötelezettség újbóli bevezetése. Az amerikai fegyveres erőkben 1973 óta csak önkéntesek szolgálnak. A sorozás visszaállítása politikai földrengést okozna, és hosszú távon megnehezítené az amerikai katonai erő bevetését a világ távoli pontjain. Nem véletlen, hogy a lépést éppen a legliberálisabb, az iraki megszállást ellenző törvényhozók támogatják. Fő érvük az, hogy a választók kétszer is meggondolnák, támogassanak-e egy olyan politikust, aki könynyelműen bánik gyermekeik életével.