Újabb mélyponton a forint

A feltörekvő piaci valuták újabb rossz napot zártak pénteken, az euróért tegnap már több mint 282 forintot kellett adni, ami példátlan. Elemzők nemzetközi hatást érzékelnek. Az amerikai piacon elterjedt, hogy erőteljesebb kamatemelésre lehet számítani, s ez szívja ki a tőkét Közép-Európából is.

Bár a forint újabb mélységbe zuhant az euróval szemben, a gyengülést nem kíséri pánik, hisztéria, nincs jele kapkodásnak. Tény, hogy az eurót tegnap már több mint 282 forintért adták, vagyis az árfolyamsáv közepén jegyezték, s erre még soha nem volt példa. A hozzávetőlegesen egyszázalékos gyengülés azonban még visszafogottnak is tekinthető ahhoz képest, hogy a török líra négy, az új-zélandi dollár és a dél-afrikai rand bő két százalékot esett. A zloty szintén nagyjából egy százalékot ereszkedett lejjebb, igaz, a pénzügyminiszter távozása miatt is. A török jegybank egyébként nemrégiben 1,75 százalékkal, 15 százalékra emelte az irányadó kamatot, de nyilván ez sem győzte meg a befektetőket, akik inkább az Egyesült Államokra figyelnek, s oda csoportosítják át pénzeszközeiket. Tegnap ugyanis mind több híresztelés kapott szárnyra, hogy az amerikai jegybank a jövő héten akár fél százalékponttal is emelheti az alapkamatot, amely további döntésekkel hat százalékra is felmehet. Erősödött is a dollár az euróhoz képest.

Az MNB szóvivője, Missura Gábor azt mondta az MTI-nek: a jegybank "szorosan nyomon követi" a fejleményeket. Hozzátette: a piacon a bejelentett kormányintézkedések "beárazása folyik". Hangsúlyozta, hogy a jegybanknak nincs árfolyamcélja, az MNB arra figyel, hogy az infláció tartósan ne emelkedjék a kitűzött cél fölé.

A szóbeli intervenciónak különösebb hatása nem volt, de az árfolyam formálisan nem érte el az euróval szemben meghatározott mozgási sáv közepét. Délután 280 és 281 forint között kereskedtek az euróval.

A térségi valuták mozgását befolyásolta, hogy távozni kényszerül az ügynökügybe keveredett lengyel pénzügyminiszter. Zyta Gilowskát a befektetők a jelenlegi varsói kormány azon tagjának tekintettek, aki az ésszerű gazdaságpolitika híve. Távozása ezért bizonytalanságot válthat ki a pénzpiacokon. Ezekre az aggodalmakra reagálva jelentette ki Kazimierz Marcinkiewicz miniszterelnök, hogy a gazdaságpolitika változatlan marad, az új pénzügyminiszter folytatni fogja az eddigi programot. A szakértők még Gilowska lemondása előtt azt prognosztizálták, hogy a zloty akár a 4,2 euróárfolyamra is süllyedhet a jelenlegi 4,1-es szintről, az ötéves futamidejű államkötvények hozama pedig a mostani 5,78 százalékról hat százalékra emelkedhet a pénzügyminiszter távozása esetén.

Piaci megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy bár tegnap a nemzetközi hatások érvényesültek, a piac bizonyára teszteli az MNB tűrőképességét is, kíváncsi, ki tud-e erőszakolni egy nagyobb kamatemelést azt követően, hogy hétfőn a monetáris tanács negyed százalékponttal vitte feljebb az alapkamatot, amit a piac kissé értetlenül fogadott. Megmagyarázhatóbbnak tartotta volna a kamat változatlanul hagyását vagy erőteljesebb növelését is. Elemzők rámutatnak ugyanakkor: befektetői körökben terjed az a nézet is, hogy ezen a szinten már érdemes lehet ismét beszállni, s az állampapírok emelkedő hozama is kezd csábítóvá válni. Emlékeztetnek rá, hogy Gyurcsány Ferenc a napokban hozzávetőlegesen a tegnapi szintet jelölte meg a kívánatos árfolyamként.

A miniszterelnök a jövő héten Frankfurtban és Londonban befektetők előtt ismerteti gazdaságpolitikai elképzeléseit.

Kár sietni az eurózónába

Nagy-Britannia, Svédország és Dánia valójában keveset profitálna abból, ha belépne az euróövezetbe, s az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott három nagy országnak, Magyarországnak, Csehországnak és Lengyelországnak sem nagyon kellene sietnie az euró bevezetésével - véli tanulmányában Richard Baldwin, a genfi Graduate Institute of International Studies közgazdászprofesszora. Baldwin - aki az amerikai kormánynak is dolgozott, és tanácsadója volt az Európai Központi Banknak, illetve az Európai Bizottságnak - utalt arra, hogy ezek az országok az euró bevezetése nélkül is majdnem annyit profitálhattak a kereskedelem élénküléséből, mint az euróövezeti tagok.

A közgazdászprofesszor szerint az euró bevezetése valóban élénkítette azoknak az országoknak a kereskedelmét, amelyek beléptek a valutaunióba, de ez a növekedés nem volt akkora, mint amilyenre számítottak, s a kívül maradók is majdnem olyan jól teljesítettek, mint az eurót bevezető országok. A professzor szerint nagyjából ugyanez vonatkozik az EU-hoz újonnan csatlakozott nagy kelet-európai országokra, Magyarországra, Csehországra és Lengyelországra is, mivel szerinte ezeknek az országoknak van némi okuk arra, hogy nemzeti hatáskörben tartsák a monetáris politika, illetve az árfolyam-politika alakítását. A többiek, a gazdasági értelemben kisebb országok számára azonban az euró bevezetése az egyetlen lehetőség a további fejlődéshez. (mti)

Gyurcsány Ferenc a közgazdaság-tudományi egyetemen e héten tartott elõadást a forintról - a grafikon vége ma már átütné a felsõ határvonalat is
Gyurcsány Ferenc a közgazdaság-tudományi egyetemen e héten tartott elõadást a forintról - a grafikon vége ma már átütné a felsõ határvonalat is
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.