A H5N1-vírus bizonyítottan először harminc éve jelent meg Magyarországon
A tudományos kutató szerint a Magyarországon most már a háziszárnyasok körében is kimutatott H5N1-vírust már 1975-ben megtalálták az Alföldön, akkor az esetleges továbbterjedését eredményesen megakadályozták, és nem tudnak arról, hogy emberi megbetegedést okozott volna. Hozzátette: nálunk olyan higiéniai körülmények vannak, amelyek szinte kizárják a madárinfluenza vírusának az emberre való átterjedését.
Eddigi ismereteink szerint - mondja Tanyi - a több fajt is megbetegítő vírus természetes előfordulási helye Dél-Kína. Az influenzavírusok ott a népesség sűrűsége és a terjedésüknek kedvező klimatikus viszonyok miatt - minden bizonnyal a sertések közvetítésével - sok változás után megfertőzhetik az embert is. Ezt a folyamatot influenzakörnek nevezik.
Külön tudományág foglalkozik az influenzavírusokkal. A vírusokat osztályozzák, a nemzetségbe A, B és C típusú törzsek tartoznak. Ezeknek számtalan alfaja, belső kombinációja létezik. Az A típusú influenzavírus-csoport különféle változatai egyaránt képesek megbetegíteni az embert és különböző állatfajokat: emlősöket, majmokat, kérődzőket, rágcsálókat, madarakat. Két évtizede ismert, hogy az A vírus megbetegíti a tengeri emlősöket és a halakat is. A másik két törzshöz tartozó, B és C típusú vírusok általában az embereket betegítik meg, ezek előfordulása az állatvilágban ritkaságnak számít. Az influenzavírusok fajok közötti mozgását az teszi lehetővé, hogy belső szerkezetük folyamatos változásra képes, s a vírus az éppen megfertőzött fajra "áthangol". E belső tulajdonságok alapján különböztetik meg az egyes vírusváltozatokat. Ezért kapta a hongkongi változat a H5N1 kódot. Az elsőként felismert influenza a madárinfluenza volt, s a század első felében klasszikus, európai vagy tipikus baromfipestisnek hívták (fowl plague). Az ide tartozó influenzavírus-törzsek a 117-es altípus tagjai, és betegséget okozó influenzatörzsekként ismertek - tudatta Tanyi János. Hazánkban 1969-től a kilencvenes évek végéig öt madárfajból kilencven nagyobb járvány idején nyolc altípusba sorolható influenzavírus-törzset izoláltak. A madárvilág az influenzavírus legjelentősebb genetikai tárházát jelenti. Életmódjuk, a kontinensek közötti vándorlásuk révén, az influenza virulenciája következtében a vírusok fennmaradásában és terjesztésében a madaraknak jelentős a szerepük.