Madárvész: a vártnál több a kár, és kevesebb a pénz
A Bács-Kiskun Megyei Védelmi Bizottság védőkörzetté nyilvánította Petőfiszállás és Jászszentlászló településeket, megfigyelési zónává pedig Pálmonostora és Gátér községeket. Csütörtökön Kecskeméten tanácskozást tartottak az érintett termelők, integrátorok és feldolgozó üzemek, valamint az állat-egészségügyi hatóság képviselői. Bejelentették, hogy az integrációs keretből ötezer tonna búzát szabadít fel a kormány a táphiány enyhítésére. Az elmúlt időszakban ugyanis voltak olyan tápkeverő üzemek, amelyek nem voltak hajlandók takarmányt szállítani a baromfitartóknak, mert nem látták biztosítottnak, hogy sikerül az állományt értékesíteni, és hogy az állattartók ki tudják fizetni a takarmány árát.
Tabajdi Tibor, a Majsai Szárnyasnevelő Szövetkezet elnöke szerint a nagy hőségben kockázatos túltartani a megnőtt, meghízott baromfit. Ugyanakkor abban reménykedik, hogy Gráf József múlt pénteken tett ígérete szerint felgyorsul az állomány levágása. Tabajdi azt mondta: az Európai Unióból érkező hírek aggodalommal töltik el a baromfitartókat, hiszen ha a kártérítés ára az állomány csökkentése lesz, akkor nemcsak a baromfitartók járnak rosszul, hanem a térség gabonatermesztői is.
Tóth Imre kiskunmajsai törzsállomány-tulajdonos attól tart, hogy az Európai Unió a jelenlegi helyzetet arra használja ki, hogy rontsa az érintett országok, köztük hazánk piaci pozícióit. Tóth szerint a tagsággal jár, hogy Gráf József agrárminiszter a nemzeti költségvetés terhére sem fizethet ki olyan károkat, amelyeket az unió nem ismer el. Ezért a termelők attól tartanak, hogy a kártérítés végül csak töredékét fedezi a tényleges károknak.
Dékány András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szóvivője ismét megerősítette: mérlegelés nélkül százszázalékos kártalanítást kapnak azok a baromfitartók, akik a hatósági állatorvos határozatával tudják igazolni, hogy állományukat a madárinfluenza elleni védekezés keretében ölték le. E határozat beadása után 30 napra megkaphatják a pénzt.
Más a helyzet a közvetett károkkal, amelyek mértékét ma még becsülni is nehezen lehet. Tegnap nyilvánosságra került, hogy az Európai Unió 14 ország termelőinek madárinfluenzából eredő kárának mérséklésére 50-65 millió eurót (14-18 milliárd forintot) szán. Különböző jogcímeket határoznak meg - például az idő előtti vágást, a tenyésztojások megsemmisítését vagy ezek egyéb, kisebb jövedelmet biztosító felhasználását, a tenyésztés szüneteltetését -, amelyekre pályázni lehet. Az agrártárca hatmilliárdra becsülte a magyarországi madárinfluenza által okozott kárt, amelyet el lehet ismertetni az unióval, ebből eddig 1,6 milliárdra adtak Brüsszelben jogcímet. Ugyanakkor a közvetett károkra nem nyitnak újabb alapot, azokat is ebből a keretből lehet majd rendezni. Dékány András elmondta: a közvetett károk kifizetésére pályázni kell a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál. Június végén jelenik meg újabb pályázati kiírás.
