Veszélyben a minimálbér-megállapodás
Nem meglepő, hogy az Új egyensúly program részeként bejelentett megszorító intézkedések hatással vannak az Országos Érdekegyeztető Tanácsban korábban született megállapodásokra. Tegnap az OÉT plenáris ülésén a munkaadói oldal soros elnöke, Zs. Szőke Zoltán sietett is közölni: azt elfogadják ugyan, hogy az államháztartási hiány csökkentése érdekében megszorításokra van szükség, a csomag azonban alapvetően megváltoztatja azokat a feltételeket, amelyek alapján tavaly novemberben három évre szóló egyezséget kötöttek a minimálbér emeléséről. Az egyezség szerint az idén 62500, jövőre 65500, 2008-ban pedig 69 ezer forint lenne a legkisebb kötelező bér. A megemelt összeget a megszorító intézkedések miatt soknak tartják a munkaadók.
Zs. Szőke Zoltán bejelentette: fel fogják mondani a megállapodást, amit egyebek mellett azzal számolva írtak alá, hogy az idén novembertől megszűnik a havi 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulás. Kezdeményezte ugyanakkor, hogy a kormány 2007. január elsejétől függessze föl a középfokú iskolai végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozók garantált bérminimumát. (Az OÉT- megállapodás szerint 2006 januárjától a szakképzettek számára külön, magasabb bérminimumot vezettek be, ami július elsejétől kötelezővé válik.) A megváltozott feltételek mellett ugyanis a munkaadók nem tudják vállalni a felemelt bér kifizetését.
Csizmár Gábor munkaügyi államtitkár leszögezte, hogy a kormány a bérmegállapodást magára nézve kötelezőnek tartja, de nem vitatta, hogy lehetnek olyan változások, amelyek indokolttá teszik az egyezség felülvizsgálatát.
A munkaadók és a munkavállalók képviselői is arra szólították fel a kormányt, hogy tekintse átmenetinek a megszorító intézkedéseket, s legkésőbb 2008. június 30-áig, illetve akkor, ha az államháztartási hiány GDP-arányos mértéke eléri a három százalékot, vonja vissza azokat. Wittich Tamás, a szakszervezetek szóvivője kemény szavakkal illette a kabinetet, szerinte ugyanis a kormány semmi készséget nem mutat arra, hogy megpróbálja a terheket arányosabban elosztani a három oldal között, s nem láthatóak azok a lépések, amelyek a feketemunka kifehérítését célozzák. Az érdekvédő kifogásolta azt is, hogy olyan helyzetben tárgyalnak, amikor nem lehet tudni, milyen irányban indulnak el a reformok, s az intézkedéscsomag milyen hatással lesz a következő másfél évben a reálkeresetekre. Az MSZOSZ számításai szerint a munkavállalók reálbérvesztése megközelíti majd a hét százalékot. (A kabinet nem számol reálbércsökkenéssel.) Wittich azt mondta: a csomagban több olyan tétel szerepel, amely kifejezetten ellentétes a novemberi OÉT-megállapodással. Ilyen a munkavállalók járulékának 3,5 százalékos emelése, ami helyett a szakszervezeti vezető inkább az áfát emelné, de csak olyan termékek és szolgáltatások esetében, amelyek nem érintik a legnehezebb helyzetben élőket.
A Pénzügyminisztérium államtitkára, Katona Tamás elmondta, hogy az intézkedéscsomag egyes tételeit a kormány is átmenetinek tekinti - ilyen a szolidaritási adó például -, de azt is világossá tette, hogy az egyéni járulékemelés nélkülözhetetlen az egészségügyi ellátás szempontjából. Nem mond le a kormány a házipénztár megadóztatásáról, és ragaszkodik ahhoz is, hogy a vállalkozók legalább 125 ezer forintos alap után fizessék a járulékokat. Azt azonban tudomásul veszik, ha valaki nem tudja kitermelni ezt a pénzt. Az államtitkár utalt arra, hogy ma egymillióan fizetnek minimálbér - havi bruttó 62500 forint - alapján járulékot, közülük 600 ezren vállalkozók. Katona megerősítette, hogy a kormány nyitott az áfakulcs módosítására, s erről már készülnek a számítások.
