Vágd ki a szőlőtőkéd, menj hamarabb nyugdíjba, vagy exportálj, exportálj! Dióhéjban ez a lényege annak a javaslatcsomagnak, amelyet csütörtökön ismertetett az EU mezőgazdasági biztosa, s amely az év végén vagy a jövő elején jogszabálytervezet formájában is megjelenik.
Brüsszel az unió szőlőművelésre fordított területének 12 százalékát, 400 ezer hektárt számolna fel öt év alatt. Ezt önkéntes tőkekivágással érnék el, amelyre a termelők legfeljebb 2,4 milliárd euró (670 milliárd Ft) támogatást vehetnének fel.

Szó van egy fejenkénti és évenkénti 18 ezer eurós (ötmillió Ft) előnyugdíjazási keretről is. Megszűnne a krízislepárlás, mint a kereslet és kínálat aránya helyreállításának jelenlegi, ad hoc eszköze, miként a mustfelhasználáshoz, magántároláshoz nyújtott támogatás is. Ösztönöznék a kivitelt, az viszont bizonytalan, hogy mi legyen a telepítési jogokra vonatkozó korlátozásokkal; a jelenlegi rendszer elvileg 2010 nyarán járna le. Egyszerűsítenék a borászati eljárásokra vonatkozó szabályozást és a cimkézést. A borokat két kategóriába sorolnák: földrajzi jelzéssel ellátott, illetve anélküli bor. - Az európai borok a legjobbak a világon. Ám történelmi hagyományaink és a rengeteg kiváló bor dacára az ágazat komoly problémákkal küzd – jelentette ki Mariann Fischer Boel agrárbiztos, hozzátéve: „túl sok pénzt költünk arra, hogy megszabaduljunk a feleslegektől, ahelyett, hogy ezeket az összegeket a minőség és a versenyképesség javítására fordítanánk.”

Az EU-ban több mint 1,5 millió borgazdaság található, összesen 3,4 millió hektár területen – bár a tipikus ültetvény kisebb egy hektárnál. A szőlőgazdaságok csak a főállású alkalmazottakat tekintve 1,5 millió embert foglalkoztatnak – ehhez a feldolgozásban, borkereskedelemben dolgozókat még hozzá kell adni. Magyarország 4,5 millió évi hektoliterrel (ez 181 millió euró értéket jelent) a borreformban hatodikként érintett ország. Noha az unió (tavaly 13,2 millió hektoliterrel) továbbra is a világ vezető exportőre, az elmúlt évtizedben ugrásszerűen megnőtt a dél-afrikai, chilei, ausztrál és amerikai (kaliforniai) borok behozatala. Ilyen ütem mellett az EU-import hamarosan leelőzi az exportot. Ehhez járul, hogy a belső fogyasztás évi 0,65 százalékkal csökken, a termelés tizenöt százalékát krízislepárlással kénytelenek megsemmisíteni.
A Bortermelők Európai Bizottsága (CEEV) annyiban támogatja a bizottság elképzeléseit, amennyiben azok piacorientáltak. A CEEV a telepítési jogok korlátozását a földrajzi jelzés nélküli borok esetében teljesen feleslegesnek tartja.

Brüsszel