George Bush vizitjén mintegy a nemzetközi közösség vezetőjének áldását adja Magyarország választására, amely a NATO-hoz és az Európai Unióhoz csatlakozva belpolitikájában elkötelezte magát a demokrácia mellett, külpolitikájában pedig átállt a másik oldalra Oroszország szempontjából - vélekedett Viktor Kremenyuk, az Egyesült Államokkal és Kanadával foglalkozó orosz akadémiai kutatóintézet tudományos tanácsának elnökhelyettese.

Az európai átrendeződés melletti másik, kibontakozó folyamat, jelesül az Egyesült Államok és Európa (elsősorban Németország és Franciaország) közötti jó kapcsolatok helyreállítása bizonyos mértékig sajnos az Oroszországgal való közös szembenállás alapján megy végbe - állapította meg Kremenyuk, hozzátéve: ami Oroszországban történik, az nyugtalanságot kelt mind Amerikában, mind Európában.

Vlagyimir Putyin elnök jól tette, amikor február végén Budapesten kimondta, hogy erkölcsi felelősséget érez az 1956-os felkelés szovjet elfojtásáért, de azért ez a trauma még hosszú ideig megmarad a magyarokban - jegyezte meg az orosz történész.

- A politikusok gyakran mondanak ezt vagy azt csak azért, hogy igazodjanak a széljáráshoz. De vannak dolgok, amelyek nem függnek a széljárástól. Lehet virágokat, koszorúkat elhelyezni, de a magyarok nem felejtik el, mennyire megalázták, pusztították őket. Ha még 1849-re is emlékeznek, amikor az orosz hadsereg leverte a magyar szabadságharcot, akkor hogy ne emlékeznének 1956-ra? Ezért helyénvaló ugyan, ha a politikai vezetők elismerik ezeknek az eseményeknek a fontosságát, és nem tesznek úgy, mintha semmi különös nem történt volna, de látni kell: ezek a dolgok nem múlnak el egykönnyen, és nem oldódnak meg egyszerű bocsánatkérésekkel - fejtegette Kremenyuk.

A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz elitlap Bush budapesti vizitje napján emlékeztetett: 1956-ban az Egyesült Államok nem szánta rá magát a magyar felkelés támogatására.

A nemzetközi média értékelése Bush amerikai elnök budapesti látogatásáról

A világhírügynökségek csütörtökön kommentáló megjegyzésekkel tarkítva tudósítottak az amerikai elnök budapesti útjáról, míg néhány külföldi lap megpróbálta felmérni a látogatás jelentőségét.

Az AP amerikai hírügynökség szerint George Bush csütörtökön látogatására árnyékot vetettek az Amerika terrorellenes harcával kapcsolatos aggodalmak. Más európaiakhoz hasonlóan, számos magyar bírálja Amerika iraki jelenlétét, a terrorizmussal gyanúsítottaknak Guantánamón fenntartott amerikai börtönt, az Európában lévő titkos CIA-börtönökről szóló jelentéseket, valamint az iraki Abu Graibot és Hadíszát körülvevő ellentmondásokat. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ugyanakkor óva intett az Egyesült Államok és Európa nézeteltéréseinek túlzott hangsúlyozásától. Bush előzőleg találkozott Sólyom László magyar elnökkel, aki összekapcsolta a világ terrorizmus elleni harcát azzal, hogy azt "a nemzetközi joggal összhangban és az emberi jogok tiszteletben tartásával" szükséges folytatni", utalva ezzel arra az európai felfogásra, hogy terrorellenes hadjárata során az Egyesült Államok gyakran átlép jogi normákon. Rövid válaszában Bush nem felelt Sólyom aggodalmaira, ehelyett Magyarország 1956. októberi forradalmára koncentrált (...), egy "Új Európa" vibráló jelképének nevezve azt - írta az AP.

Budapestnek és Washingtonnak nem sikerült közelíteniük álláspontjukat az óceán túlpartjára utazó magyarok vízumkötelezettségének megszüntetése ügyében. Erre a következtetésre jutottak az ITAR-TASZSZ tudósítása szerint az újságírók, annak a rövid sajtóértekezletnek az alapján, amelyet George Bush és Gyurcsány Ferenc a kétoldalú tárgyalások eredményéről tartott, s amelyen megfosztották őket a kérdezés lehetőségétől.

Ha Bécs volt a kötelező gyakorlat az amerikai elnök számára, Budapest a szabadon választott - vélte a dpa német hírügynökség, egybevetve a két vizitet. Míg Bécsben kritikus megjegyzéseket és kérdéseket kellett meghallgatnia az EU-Egyesült Államok csúcson, budapesti látogatása teljes egészében egy történelmi esemény, az 1956-os népfelkelés jegyében zajlik le. Ez olyan téma, amely "fekszik" George Bushnak a maga világos szereposztásával, a jó és a rossz, a fekete és a fehér szembenállásával. Bécstől eltérően Budapesten nem voltak újságírói kérdések. Ellentüntetők ezrei helyett a globalizáció és a háború néhány maroknyi ellenzője gyűlt egybe a magyar fővárosban. Csupán Sólyom László köztársasági elnök hozta szóba az emberi jogok kellemetlen kérdését. Bush azonban barátságosan mosolyogva hallgatta a fejtegetést - írta a dpa.

Az amerikai elnök látogatása nagy lehetőséget jelent Magyarországnak arra, hogy a legnagyobb súllyal bíró kelet-európai országgá váljon a nemzetközi színtéren - vélte az International Herald Tribune. A Párizsban megjelenő angol nyelvű újság hangsúlyozta: az 1989-es rendszerváltás óta valamennyi amerikai elnök kijelölte első számú partnerét Kelet-Európa volt kommunista országai közül. Georges W. Bush számára ez tavaly decemberi leköszönéséig Aleksander Kwasniewski lengyel államfő volt. Azóta azonban Nyugat-Európához hasonlóan - Angela Merkel német kancelláron kívül - nincsen meghatározó kelet-európai vezető a nemzetközi színtéren. "Bush magyarországi látogatása lehetőséget biztosít Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, hogy betöltse ezt az űrt" - mutatott rá az IHT.

Az MTI tudósítója, Venczel Katalin szerint az IHT ugyanakkor felhívta a figyelmet: 16 évvel a rendszerváltás után még mindig nem világos, Magyarország hogyan határozza meg nemzeti és stratégiai érdekeit, s hogyan képzeli viszonyát egyik oldalon Oroszországgal, a másikon pedig az Egyesült Államokkal. A lap szerint sokak szemében Magyarország túl közel áll Oroszországhoz, mert az orosz elnök márciusi látogatásakor Gyurcsány nem emelte fel a szavát az emberi jogok, a sajtószabadság és a civil szervezetek oroszországi helyzete miatt. Az iraki invázió támogatásával, az Afganisztánba és a Balkánra küldött csapataival, valamint az iraki tiszteket képző NATO-tisztek biztosításával Magyarországnak ugyanakkor sikerült az Egyesült Államokkal is jó viszonyt kialakítania.

Többnyire kommentár nélkül ismertették a hírügynökségek Bush budapesti beszédét

Többnyire kommentár nélküli, tartalmi beszámolókban ismertették a nagy nemzetközi hírügynökségek George Bush csütörtök délutáni budapesti beszédét, egyöntetűen kiemelve, hogy az amerikai elnök szerint a magyarok szabadságvágya példát jelenthet Irak számára a demokrácia felé vezető úton.

Az elnöki beszéd legfőbb üzenetének azt tartották, hogy Magyarország sikertörténete, a magyar szabadság kivívása példát jelenthet más országok számára is.

Az AFP francia és a dpa német hírügynökség ugyanakkor rámutatott arra, hogy a Citadellán elhangzott beszédében Bush egyetlen szóval sem foglalkozott azokkal a vádakkal, amelyek szerint az akkori amerikai kormány 1956-ban cserbenhagyta a kommunista uralom ellen fellázadt magyar szabadságharcosokat. Mindez annak ellenére történt, hogy a felkelés veteránjai - mint a hírügynökségek értesültek - felszólították Busht, hogy kérjen bocsánatot az akkori mulasztásokért. Miután a volt orosz elnök, Borisz Jelcin bocsánatot kért Magyarországtól, a veteránok Bushtól is bocsánatkérést követeltek - írta jelentésében az AFP és a dpa.

A Reuters brit hírügynökség Bush beszédéből kiemelte, hogy Magyarország a szabadság győzelmét testesíti meg a zsarnokság felett. Ezzel összefüggésben a hírügynökség utalt arra, a beszéd azon a hegyen hangzott el, ahonnan az egykori szovjet csapatok 1956-ban Budapestet lőtték, hogy leverjék a felkelést.

A hírügynökség ugyanakkor az említettekkel összefüggésben az elnök munkatársait idézte, akik szerint Bush ezekkel a kijelentésekkel valójában egy történelmi időszakra kívánt emlékezni, és azokat nem Oroszországnak szóló üzenetnek szánta, noha néhány hét múlva Szentpéterváron részt vesz a hét vezető ipari országot és Oroszországot tömörítő G8 csoport csúcstalálkozóján.

A Reuters értékelése szerint a demokrácia megteremtésének nehézségeivel kapcsolatban elhangzott elnöki kijelentések egyértelműen utalást jelentettek a Közel-Keletre. Washington azt reméli, hogy egy stabil és demokratikus Irak ezzel összefüggésben példát jelenthet a közel-keleti térség számára - írta a hírügynökség.

(MTI/AP/ITAR-TASZSZ/dpa)