A legjobban várt bejelentés sem ment túl a szándék kinyilvánításán: Amerika szeretné bezárni a guantánamói tábort, ám erre csak akkor van lehetősége, ha véglegesen elhelyezték a még mindig ott lévő 200 foglyot. A legtöbbjüket visszatoloncolják származási országába, de van közöttük több hidegvérű gyilkos, akinek szabadon bocsátása veszélyt jelentene. Az ő esetükben meg kell várni a legfelsőbb bíróság ítéletét - jegyezte meg az amerikai elnök a Hofburgban megtartott sajtóértekezleten.

George W. Bush mellett Wolfgang Schüssel kancellár, a soros EU-elnök és José Manuel Barroso, az EU Bizottság elnöke számolt be a mindhármuk szerint jó hangulatú megbeszélésekről. Bár Barroso említette, hogy az EU-USA csúcs keretében volt szó az amerikai vízumpolitika módosításának európai óhajáról, a jelek szerint csak az ismert nézetek hangzottak el. Nem derült ki az sem, hogy a CIA titkos európai küldetése egyáltalán ebben a konkrét formában szóba került-e. Abban mindenesetre egyetértettek, hogy a terrorizmus elleni harc közepette is elengedhetetlen az emberi jogok megsértésének elkerülése, az értékek megőrzése.

Bush ismét leszögezte, hogy csak akkor hajlandó Iránnal tárgyalni, ha megbizonyosodik az urándúsítás felfüggesztéséről. Nem érti, miért kellenek ehhez az elhatározáshoz hónapok - utalt a minap a Teherán által megjelölt augusztus végi időpontra. Nagyra értékelendőnek tartja, hogy Amerika, az EU, Oroszország és Kína egységes álláspontot képvisel, vagyis hogy meg kell akadályozni Irán atomfegyverhez jutását. Ez az egységes fellépés sikert fog hozni - vélekedett. Nem állította - s ezt Schüssel és Barroso is alátámasztotta -, hogy nincsenek nézetkülönbségek Amerika és Európa között, ő azonban ezt megérti, például Irak megítélésében. Azonban Európának is meg kell értenie Amerikát - különös tekintettel szeptember 11-ére. Ami Irakban történt, az különben is a múlt - jegyezte meg könnyedén -, most új helyzet van, új indulás, s ehhez az EU segítségére is számít.

A megértésnek nem sok jele volt a sajtóértekezleten. Osztrák és angol újságírók szembesítették Busht azzal a - közvélemény-kutatáson alapuló - ténnyel, hogy sokan az általa vezetett Amerikát ma nagyobb veszélynek tekintik a békére, mint akár Iránt, akár Észak-Koreát. Bush nevetségesnek nevezte a vádat, s a demokratikus jogrendre és a szabadságra hivatkozott.

A gazdasági témák között fontos helyet kapott a szabad kereskedelem: Bush ismét figyelmeztetett arra, hogy nem szabad kockáztatni a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) Doha-fordulójának kudarcát. Elismerte, hogy mind Amerikának, mind az EU-nak jelentős kiigazításokat kell tennie a siker érdekében. Barroso a csúcstalálkozó eredményei közé sorolta, hogy az energiaellátás biztonsága érdekében a két földrész stratégiai partnerségre lép. Párbeszédet kezdenek a környezetvédelmi együttműködésről, a termékhamisítás elleni közös harcról. A most aláírt megállapodás bővíti az oktatási csere lehetőségeit.

Hofburgi emlék